A vastagbélgyulladás (colitis) a vastagbél, vagyis a nagybél gyulladása. Nem egyetlen betegség, hanem több állapot közös jele: colitis ulcerosa, mikroszkopikus colitis, ischaemiás colitis (rossz vérellátás), fertőzések, például a C. difficile, gyógyszerreakciók és az újszülöttek allergiás colitise. Tipikus tünetei a hasmenés, a hasi fájdalom vagy görcs, a sürgető székelési inger, és egyes típusoknál a véres vagy nyálkás széklet.
A vastagbélgyulladást székletvizsgálatokkal (fertőzések kimutatása, széklet-kalprotektin), vérvizsgálatokkal (vérkép, CRP, albumin, vesefunkció) és a legtöbb tartós esetben biopsziákkal végzett kolonoszkópiával diagnosztizálják. A kezelés teljes mértékben a típustól függ: antibiotikumok a C. difficile esetén, budezonid a mikroszkopikus colitisnél, támogató kezelés a legtöbb ischaemiás colitisnél, és hosszú távú gyulladáscsökkentő gyógyszerek a colitis ulcerosánál.
A legfontosabb tudnivalók
- A „colitis” a vastagbél gyulladását jelenti; az ok dönti el a kezelést, ezért először a típust kell megállapítani.
- Mintegy 2,39 millió amerikainak van gyulladásos bélbetegsége (colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség), és mintegy 700 000-nek mikroszkopikus colitise.
- A székletvizsgálatok kizárják a fertőzést; az 50 µg/g alatti széklet-kalprotektin hasmenéses embernél valószínűtlenné teszi a gyulladásos bélbetegséget.
- A biopsziás kolonoszkópia megerősíti a colitis ulcerosát és a mikroszkopikus colitist; a mikroszkopikus colitis szabad szemmel normálisnak látszik, és csak mikroszkóp alatt látható.
- Az új gyógyszerek (IL-23-gátlók, S1P-receptor-modulátorok) és a C. difficile 2026-os ajánlásai bővítették a kezelési lehetőségeket.
Mi a vastagbélgyulladás?
Amikor a vastagbél nyálkahártyája begyullad, vérezhet vagy nyálkát termelhet, ami megmagyarázza a hasmenést, a sürgetést és a görcsöket. A Cleveland Clinic a colitist a vastagbél gyulladásaként írja le, amely lehet átmeneti, például fertőzés után, vagy krónikus és élethosszig tartó.
Egyes formák napok alatt gyógyulnak; mások krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD), fellángolásokkal és remissziókkal. Mivel a tünetek átfedik egymást, ugyanazok az első vizsgálatok szolgálnak minden típusra.
Melyek a vastagbélgyulladás különböző típusai?
Colitis ulcerosa
A colitis ulcerosa krónikus IBD, amelyben kóros immunreakciók gyulladást és fekélyeket okoznak a nagybél nyálkahártyájában. A MedlinePlus szerint a végbélben kezdődik, és kihagyás nélkül terjedhet felfelé. Korlátozódhat a végbélre (ulcerózus proctitis), elérheti a vastagbél bal oldalát (baloldali colitis), vagy tovább terjedhet (kiterjedt colitis vagy pancolitis). Az NIDDK becslése szerint 600 000–900 000 embernek van az Egyesült Államokban, leggyakrabban 15 és 30 éves kor között kezdődik. A colitis ulcerosa vérvizsgálatáról szóló hírünk új ellenanyag-markereket mutat be.
Mikroszkopikus colitis
A mikroszkopikus colitis krónikus, vizes, nem véres hasmenést okoz, gyakran éjszaka. A vastagbél a kolonoszkópián normálisnak látszik; a gyulladás csak a biopsziákban látható. Két formája van: a limfocitás colitis (többlet fehérvérsejt a nyálkahártyában) és a kollagén colitis (megvastagodott kollagénréteg). Az NIDDK becslése szerint mintegy 700 000 amerikainak van; a diagnóziskor az átlagéletkor 60–65 év, és nőknél háromszor-kilencszer gyakoribb. A colitis ulcerosától eltérően nem növeli a vastagbélrák kockázatát.
Ischaemiás colitis
Az ischaemiás colitis akkor jön létre, amikor a vastagbél egy részének vérátáramlása lecsökken, gyakran meszesedett erű idősebb felnőtteknél. A MedlinePlus szerint általában a fájdalom jelentkezik először, majd a végbélvérzés. A legtöbb eset enyhe, és támogató kezeléssel gyógyul, de egyesek műtétet igényelnek (lásd a kezelésről szóló részt).
Fertőző colitis, beleértve a C. difficile-t
A baktériumok, vírusok és paraziták begyulladhatják a vastagbelet. A legismertebb a Clostridioides difficile (C. diff): a CDC becslése szerint az Egyesült Államokban évente csaknem félmillió fertőzés van, és antibiotikum szedése közben, valamint az azt követő hónapban akár 10-szer nagyobb a kockázat. A C. diff colitis, más néven pseudomembranosus colitis, vizes hasmenést okoz, gyakran napi 5–10 alkalommal, görcsökkel és lázzal. Más kórokozókat székletkultúrával vagy székletpeték- és parazitavizsgálattal találnak meg.
Gyógyszer okozta colitis és immun-ellenőrzőpont-gátló colitis
Több gyógyszer is kiválthat colitist. Az NIDDK a mikroszkopikus colitist a NSAID-okkal, a protonpumpa-gátlókkal, az SSRI antidepresszánsokkal, a hormonkezeléssel, a béta-blokkolókkal és a sztatinokkal hozza összefüggésbe. Az immun-ellenőrzőpont-gátlókkal (például anti-PD-1 vagy anti-CTLA-4 gyógyszerekkel) végzett daganat-immunterápia immunmediált colitist okozhat; egy 2023-as áttekintés szerint az ezeket a gyógyszereket szedő betegek akár kétharmadának van valamilyen immunmediált mellékhatása. Egy 2026-os, 10 260 felnőttet átfogó vizsgálatban a párhuzamos antibiotikumok (hazard ráta 2,72) és a NSAID-ok (1,50) voltak e colitis legerősebb kockázati tényezői.
Allergiás colitis csecsemőknél
Az ételfehérje által kiváltott allergiás proctocolitis (FPIAP) gyakori oka a vérszínű csíkoknak az egyébként egészséges, jól fejlődő csecsemők székletében, leggyakrabban tehéntejfehérje miatt. Egy 2025-ös áttekintés jóindulatúnak és önmagától megszűnőnek írja le. A diagnózis klinikai: a vérzés megszűnik a kiváltó étel elhagyásakor, és visszatér az újbóli bevezetéskor.
Más típusok
A Cleveland Clinic sugárzás okozta colitist és diverziós colitist (kolosztómia után) is felsorol.
Mi okozza a vastagbélgyulladást? Kockázati tényezők
- Fertőzés: C. diff antibiotikumok után, kórházi tartózkodás, 65 éves vagy idősebb kor, gyenge immunrendszer vagy korábbi epizód esetén (CDC); más baktériumok, vírusok és paraziták.
- Immunológiai okok: colitis ulcerosa és mikroszkopikus colitis. Az orvosok nem tudják pontosan, mi okozza őket; szerepet játszanak a gének, a kóros immunreakciók, a bélmikrobiom és a környezet (NIDDK). Egy elsőfokú rokon IBD-je növeli a kockázatot.
- Rossz vérellátás: az erek elmeszesedése, vérrögök, kóros szívritmus (MedlinePlus). 18 esetleírás szisztematikus áttekintése az ischaemiás colitist a vény nélkül kapható orrdugulás elleni szerekkel (pszeudoefedrin, fenilefrin) is összefüggésbe hozta, többnyire nőknél.
- Gyógyszerek: NSAID-ok, protonpumpa-gátlók, SSRI-k és mások (mikroszkopikus colitis), ellenőrzőpont-gátlók (immun-colitis), bármilyen antibiotikum (C. diff).
- Dohányzás: a mikroszkopikus colitissel függ össze, és a dohányosoknál fiatalabb korban alakul ki (NIDDK).
- Társbetegségek: a cöliákia, a reumatoid artritisz, a pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb a mikroszkopikus colitisben. Bővebben a cöliákiáról és a gluténérzékenységről.
A vastagbélgyulladás tünetei
Az NIDDK és a Cleveland Clinic ezeket a gyakori tüneteket sorolja fel:
- hasmenés, vizes vagy vérrel, nyálkával, esetleg gennyel;
- görcsök és hasi fájdalom, puffadás;
- sürgősség és tenezmus (az az érzés, hogy székelnie kell, még ha a belek üresek is);
- láz, fáradtság, hányinger, fogyás és étvágytalanság, főleg súlyos betegségben;
- az emésztőrendszeren kívül IBD-nél: ízületi fájdalom, szemirritáció, bőrcsomók vagy fekélyek.
A véres hasmenés colitis ulcerosára, fertőző vagy ischaemiás colitisre utal. A vizes, nem véres hasmenés, néha éjszaka, mikroszkopikus colitisre utal. Idősebb embernél a hirtelen fájdalmat követő vérzés ischaemiás colitisre utal. Az antibiotikum közbeni vagy utáni hasmenés C. diff-re utal. Tágabb képet ad a hasmenés okairól és az aggodalomra okot adó jelekről szóló útmutatónk és a végbélvérzésről szóló oldalunk.
A colitis ulcerosa fellángolásának tünetei
Az NIDDK a fellángolásokat a székletgyakoriság szerint osztályozza: enyhe betegségnél naponta négynél kevesebb székelés van, néha vérrel; súlyosnál naponta hatnál több, az idő nagy részében vérrel; fulmináns betegségnél naponta több mint 10 véres székelés. A láz, a gyors pulzus, a fogyás és a fáradtság súlyosabb betegségre utal.
Colitis, Crohn-betegség és IBS
A colitis ulcerosa csak a vastagbelet és a végbelet érinti, folyamatos mintázatban a végbéltől felfelé. A Crohn-betegség az emésztőcső bármely részét érintheti a szájtól a végbélnyílásig (MedlinePlus). A Crohn-betegség útmutatónk elmagyarázza a vizsgálatait és a kezelését.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) fájdalmat és hasmenést vagy székrekedést okoz gyulladás nélkül, ezért a kalprotektin általában normális, és a kolonoszkópia, ha elvégzik, gyakran normális. A mikroszkopikus colitis az IBS klasszikus utánzója: csak a biopszia tudja megkülönböztetni őket.
Hogyan diagnosztizálják a vastagbélgyulladást?
Az orvosok a kórelőzménnyel (antibiotikumok, utazás, új gyógyszerek, immunterápia, családi előzmények) és a vizsgálattal kezdik, majd teszteket rendelnek a colitis megerősítésére, súlyosságának megítélésére és a hasonló betegségek kizárására (NIDDK).
Székletvizsgálatok
- C. difficile toxin- és PCR-tesztek: az AGA (2026) a legjobb pontosság érdekében többlépcsős tesztelést részesít előnyben, és a kezelés utáni rutinszerű „gyógyulásigazoló tesztet” nem javasolja.
- Székletkultúra káros baktériumok keresésére, valamint pete- és parazitavizsgálat, ha utazás vagy vízexpozíció valószínű.
- A széklet-kalprotektin, a gyulladt bélben a neutrofilek által felszabadított fehérje, és a széklet-laktoferrin: mindkettő gyulladást jelez, és segít megkülönböztetni az IBD-t az IBS-től.
Vérvizsgálatok
- Vérkép: az alacsony hemoglobin vérzés vagy rossz vasfelszívódás miatti vérszegénységre utal; a magas fehérvérsejtszám fertőzésre vagy súlyos gyulladásra utal.
- C-reaktív protein (CRP) és vörösvérsejt-süllyedés (We): a gyulladás markerei, amelyekkel a súlyosságot ítélik meg és a kezelést követik.
- Albumin: az alacsony érték súlyos gyulladást, fehérjevesztést vagy rossz táplálkozást tükröz.
- Vesefunkció és elektrolitok, például a kálium: a hasmenés kiszáradást és elektrolit-egyensúlyzavart okozhat; C. diff esetén az alapérték 1,5-szeresét meghaladó kreatinin súlyos fertőzést jelez.
- Laktát ischaemia gyanújánál: a MedlinePlus szerint az akut bélischaemia növelheti a fehérvérsejtek számát és a tejsavat.
- Cöliákia-ellenanyagok mikroszkopikus colitis gyanúja esetén.
Kolonoszkópia, szigmoidoszkópia és képalkotás
A biopsziákkal végzett kolonoszkópia (teljes vastagbél) vagy hajlékony szigmoidoszkópia (végbél és alsó vastagbél) megerősíti a colitis ulcerosát, megmutatja kiterjedését és kizár más betegségeket (NIDDK). A biopsziák az egyetlen mód a mikroszkopikus colitis diagnosztizálására, még akkor is, ha a nyálkahártya normálisnak látszik. A CT segít ischaemiás colitis gyanújánál és szövődményeknél; egy 2026-os, 174 beteget érintő vizsgálat validált egy CT-pontszámot a súlyos ischaemiás colitis előrejelzésére.
Széklet-kalprotektin és más kulcseredmények
A kalprotektint µg/g székletben adják meg (ugyanaz az érték mg/kg-ban, az SI-stílusú egységben). A határértékek a laboratóriumtól és a feltett kérdéstől függnek, ezért mindig a leletén szereplő referenciatartományt olvassa.
| Teszt és eredmény (amerikai / SI egység) | Helyzet | Mit jelent általában |
|---|---|---|
| Széklet-kalprotektin 50 µg/g alatt (50 mg/kg) | Új hasmenés, IBD vagy IBS kérdése | Az IBD valószínűtlen (összesített érzékenység 93%, specificitás 94% ennél a határértéknél) |
| Széklet-kalprotektin 50–150 µg/g (50–150 mg/kg) | Határeset | A legtöbb embernek nincs IBD-je; a teszt ismétlése lehet indokolt |
| Széklet-kalprotektin 150 µg/g alatt (150 mg/kg) | Ismert colitis ulcerosa, tünetmentes | Az aktív gyulladás kizárva; a rutin kolonoszkópia elkerülhető (AGA) |
| Széklet-kalprotektin 150 µg/g felett (150 mg/kg) | Ismert colitis ulcerosa, közepesen súlyos vagy súlyos tünetek | Aktív betegség; alátámasztja a kezelés módosítását (AGA) |
| CRP 3 mg/l alatt (0,3 mg/dl) | A legtöbb egészséges felnőtt | Nincs jelentős gyulladás; 10–100 mg/l (1–10 mg/dl) mérsékelt emelkedés |
| We (Westergren) 15–20 mm/ó alatt (férfiak), 20–30 mm/ó alatt (nők) | Felnőttek, 50 év felett a határ emelkedik | A magasabb értékek gyulladásra, vérszegénységre vagy más okokra utalnak |
| Fehérvérsejt 15 000/µl felett (15 × 10⁹/l) | C. difficile fertőzés | Súlyos fertőzés, nagyobb a kiújulás kockázata (AGA 2026) |
| Kreatinin az alapérték 1,5-szerese felett | C. difficile fertőzés | Súlyos fertőzés (AGA 2026) |
Hogyan értelmezze az eredményeit
A normális kalprotektin normális vérvizsgálatokkal megnyugtató, és gyakran IBS-re vagy rövid fertőzésre utal. A magas kalprotektin azt mondja, hogy a bél gyulladt, de azt nem, hogy miért, ezért továbbra is szükség van székleti fertőzésvizsgálatokra és gyakran kolonoszkópiára. Csecsemőknél a kalprotektin az allergiás proctocolitis esetén megbízhatatlan. Ismert colitis ulcerosában az AGA szerint a tünetmentes normális biomarker helyettesítheti a rutin kolonoszkópiát, de a tünetmentes magas marker, vagy a normális markerű tünetek endoszkópiához vezessenek.
A vastagbélgyulladás típusai áttekintve
| Típus | Tipikus személy és tünetek | Kulcsteszt | Fő kezelés |
|---|---|---|---|
| Colitis ulcerosa | Gyakran 15–30 évesek; véres hasmenés, sürgősség | Biopsziás kolonoszkópia; kalprotektin, CRP | 5-ASA, szteroidok, biológiai szerek, kis molekulák |
| Mikroszkopikus colitis | Átlagosan 60–65 évesek, többnyire nők; vizes, nem véres hasmenés | Biopsziák a normálisnak látszó vastagbélből | A kiváltó gyógyszerek elhagyása; budezonid |
| Ischaemiás colitis | Érbetegségben szenvedő idősebb felnőttek; hirtelen fájdalom, majd vérzés | CT, kolonoszkópia; WBC, laktát | Folyadék, bélpihentetés; súlyos esetben műtét |
| C. difficile colitis | Antibiotikum, kórházi tartózkodás után, 65+; vizes hasmenés, láz | Széklet toxin- és PCR-tesztek | Fidaxomicin vagy vankomicin; mikrobiótaterápia kiújulásnál |
| Más fertőző colitis | Étel-, víz- vagy utazási expozíció | Székletkultúra, kórokozópanel, peték és paraziták | Folyadék; szükség esetén antibiotikum vagy parazitaellenes szer |
| Ellenőrzőpont-gátló colitis | Daganat-immunterápiát kapók | Endoszkópia biopsziával | Kortikoszteroidok; infliximab vagy vedolizumab |
| Allergiás proctocolitis | Egészséges csecsemők; véres csíkos széklet | Klinikai: javulás a kiváltó ok elhagyása után | Tejmentes étrend az anyának vagy hidrolizált tápszer |
Hogyan kezelik a vastagbélgyulladást?
A colitis ulcerosa kezelése
A cél a fellángolások kordában tartása, a remisszió fenntartása és a nyálkahártya begyógyítása (MedlinePlus). A lehetőségek közé tartoznak az 5-aminoszalicilátok (mezalazin, szulfaszalazin) enyhe vagy közepes betegségben, a kortikoszteroidok rövid kúrái, az immunszuppresszánsok, a biológiai szerek és a kis molekulájú gyógyszerek. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) 2024-es élő irányelve közepesen súlyos vagy súlyos colitis ulcerosában infliximabot, golimumabot, vedolizumabot, tofacitinibet, upadacitinibet, ustekinumabot, ozanimodot, etrasimodot, risankizumabot és guszelkumabot javasol, és a haladó terápiák korai alkalmazását javasolja ahelyett, hogy az 5-ASA kudarcára várnának. A vastagbél eltávolítása meggyógyítja a betegséget, és akkor alkalmazzák, ha a gyógyszerek nem válnak be, diszplázia vagy rák esetén, illetve szövődményeknél, például toxikus megakolon esetén. Fájdalomra a paracetamol az előnyben részesített: a NSAID-ok ronthatják a tüneteket (NIDDK).
Egy 2026-os amerikai vizsgálatban, amely 3893 újonnan diagnosztizált colitis ulcerosás felnőttet érintett, az IBD miatti kórházi felvétel 5 éves kockázata 11%, a kolektómiáé 6% volt. Lásd még: miért térnek vissza a fellángolások az IBD remissziója alatt.
A mikroszkopikus colitis kezelése
Hagyja abba a dohányzást, és vizsgálja felül a kiváltó gyógyszereket. Az elsővonalbeli kezelés a budezonid, napi 9 mg 6–8 hétig, amely hatékonyan idéz elő remissziót; a kiújulás gyakori, a hosszú távú lehetőségek közé tartozik az alacsony dózisú budezonid, az epesavkötők, a hasmenés elleni szerek és refrakter esetben a haladó terápiák (Annual Review of Medicine, 2026).
A C. difficile kezelése
Az AGA 2026-os szakértői áttekintése a fidaxomicint részesíti előnyben, napi kétszer 200 mg-ot 10 napig, a szájon át adott vankomicin napi négyszer 125 mg-ot 10 napig elfogadható alternatíva; a metronidazolt fulmináns betegségen kívül nem szabad használni. A mikrobiótaalapú terápiákat a második kiújulás után kínálják. A MedlinePlus szerint a fertőzések akár ötödik része kiújul.
Az ischaemiás colitis kezelése
A legtöbb epizód átmeneti, és folyadékkal, bélpihentetéssel, valamint az ok kezelésével oldják meg. Egy 2024-es, 12 420 beteget átfogó metaanalízisben 15%-nak kellett műtét; a jobb oldali ischaemiás colitis (szintén az esetek 15%-a) nagyobb halálozással és több műtéttel járt. Egy átfogó áttekintés szerint a diagnózist a betegek csak 9%-ánál állítják fel már a jelentkezéskor, ezért a gyors képalkotás számít.
Ellenőrzőpont-gátló colitis és allergiás colitis
Az immun-ellenőrzőpont-gátló colitist kortikoszteroidokkal kezelik, majd szükség esetén infliximabbal vagy vedolizumabbal (2023-as áttekintés). A csecsemők allergiás proctocolitisét a legkevésbé korlátozó étrenddel kezelik: szoptatott babáknál az anya tejmentes étrendjével vagy extenzíven hidrolizált tápszerrel, a colitis megszűnése után korábbi újrabevezetéssel (2025-ös áttekintés).
Vastagbélgyulladás-étrend: mit egyen
Semmilyen konkrét étel nem okoz colitis ulcerosát, és a kutatók nem találtak olyan ételeket, amelyek mindenkinél ront rajta (NIDDK). Fellángolás alatt a MedlinePlus ezeket javasolja:
- kis étkezések napközben, és víz kis, gyakori kortyokban;
- kevesebb rostban gazdag étel (korpa, bab, diófélék, magvak, pattogatott kukorica), valamint zsíros, olajos vagy sült ételek;
- a tejtermékek korlátozása laktózintolerancia esetén;
- ételnapló a saját kiváltó okok felderítésére, dietetikussal, ha fogy.
C. diff után az AGA változatos, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet javasol oldható és oldhatatlan rosttal; a psyllium a felépülés után növelheti a széklet tömegét. Az NIDDK megjegyzi, hogy az orvosok kalciumot és D-vitamint javasolhatnak a colitis ulcerosában jelentkező csontvesztés lassítására.
Megelőzés és hosszú távú követés
- Kerülje a felesleges antibiotikumokat, különösen egy korábbi C. diff fertőzés után, és mossa meg alaposan a kezét: az alkoholos fertőtlenítők nem mindig hatnak a C. diff ellen (MedlinePlus).
- Szabályozza a vérnyomást, a koleszterint és a cukorbetegséget, és hagyja abba a dohányzást a bélerek védelmére.
- Szedje a colitis ulcerosa fenntartó kezelését akkor is, ha jól érzi magát; bármilyen változtatás előtt egyeztessen a kezelő csapattal.
- A colitis ulcerosa idővel növeli a vastagbélrák kockázatát, különösen ha a vastagbél harmada vagy több érintett (NIDDK), ezért szűrő kolonoszkópiákat terveznek. Tudjon meg többet a vastagbélrák tüneteiről és szűréséről.
Vastagbélgyulladás gyermekeknél, idősebbeknél és terhességben
Csecsemőknél a normális növekedés mellett jelentkező véres csíkos széklet gyakran allergiás proctocolitisre utal, amely idővel megszűnik. A colitis ulcerosa lassíthatja a gyermekek növekedését és pubertását. A mikroszkopikus colitis gyermekeknél is előfordul: egy 2026-os Mayo Clinic-sorozat 42 esetet írt le (medián életkor 12,5 év), a budezonid volt a leghatásosabb, de gyakori volt a kiújulás. Idősebb felnőtteknél gondoljon mikroszkopikus és ischaemiás colitisre, vizsgálja felül a gyógyszereket, és figyeljen a kiszáradásra. Terhesség alatt az IBD-kezelést szakorvosi felügyelet alatt folytatni kell: egy 2025-ös esetleírás a kezelés abbahagyása után bekövetkezett súlyos fellángolásról hangsúlyozza, hogy a jó együttműködés a szövődményarányt a nem terhes nőkéhez közel tartja.
Mikor forduljon orvoshoz
Forduljon orvoshoz, ha a hasmenés néhány napnál tovább tart, vér van a székletben, a hasi fájdalom nem javul, antibiotikum közben vagy után hasmenése van, vagy több hétig vizes hasmenése van. A MedlinePlus azt tanácsolja, hogy hívja az orvost minden antibiotikum utáni véres széklet esetén, vagy napi öt vagy több hasmenéses epizódnál, amely 1–2 napnál tovább tart.
Hívja a 112-t, vagy menjen sürgősségire erős hasi fájdalom, duzzadt kemény has, erős végbélvérzés, ájulás, zavartsággal járó magas láz vagy súlyos kiszáradás jelei (nincs vizelet, álláskor szédülés) esetén. A daganat-immunterápiát kapók minden új hasmenést azonnal jelentsenek onkológiai csapatuknak.
Legújabb tudományos eredmények a vastagbélgyulladásról
Új irányelvek a colitis ulcerosáról (ACG 2025, AGA 2024)
Az Amerikai Gasztroenterológiai Kollégium 2025 júniusában frissítette a felnőttek colitis ulcerosájára vonatkozó irányelvét a GRADE módszerrel. Ez az AGA 2024-es élő irányelvére épül, amely a gyógyszereket hatékonyság szerint rangsorolja, és közepesen súlyos vagy súlyos betegségben a lassú lépcsőzetes fokozás helyett korai haladó terápiát javasol. Az Ön számára ez gyorsabb hozzáférést jelent a hatékony kezeléshez.
IL-23-gátlók és S1P-receptor-modulátorok
Három, az interleukin-23 p19 alegységét blokkoló ellenanyagot az AGA mostantól javasol colitis ulcerosára. A LUCENT vizsgálatokban (NCT03518086, NCT03524092) a klinikai remisszió egy év után mirikizumabnál 49,9%-ot ért el, a placebo 25,1%-ával szemben. A QUASAR vizsgálatban (NCT04033445) a guszelkumab 4 hetente adott dózissal 50%-os remissziót ért el a 44. héten, szemben a placebo 19%-ával. Az INSPIRE és COMMAND vizsgálatokban (NCT03398148, NCT03398135) a risankizumab attól függetlenül hatott, hogy a betegeknél más haladó gyógyszer kudarcot vallott-e. Az etrasimod, egy szájon át szedhető szfingozin-1-foszfát (S1P) receptor-modulátor, a ChEMBL szerint 2023 óta engedélyezett colitis ulcerosára. Egy 2026-os hálózati metaanalízis szerint az anti-p19 gyógyszerek biztonsági profilja volt a legkedvezőbb, bár e biztonsági becslések megbízhatósága alacsonyabb volt.
Obefazimod, egy új osztályba tartozó tabletta
Az obefazimod szájon át szedhető gyógyszer, amely egyetlen mikroRNS-t, a miR-124-et növeli. A 2b fázis 96 hetes, nyílt elrendezésű meghosszabbításában a 217 betegből 52,5% volt klinikai remisszióban a 96. héten. Két 3. fázisú indukciós vizsgálat (ABTECT, NCT05507203 és NCT05507216, mintegy 1275 beteg) 2025-ben fejeződött be, a fenntartó vizsgálat (NCT05535946) folyamatban van. A 2026-os hálózati metaanalízisben az obefazimod a haladó terápiában még nem részesült betegeknél a leghatékonyabb lehetőségek közé tartozott.
C. difficile: az AGA 2026-os útmutatója és a mikrobiótaterápiák
Az AGA 2026-os szakértői áttekintése a fidaxomicint teszi előnyben részesített első választássá, a második kiújulás után FDA által engedélyezett széklet-mikrobiótakészítményeket (fecal microbiota, live-jslm; fecal microbiota spores, live-brpk) vagy hagyományos transzplantációt kínál, és a probiotikumokat nem javasolja a C. diff megelőzésére. Egy kísérő, 2026-os áttekintés az IBD-ben szenvedők számára azt javasolja, hogy minden IBD-s, új vagy súlyosbodó hasmenésű embernél zárják ki a C. diff-et, és a fertőzés alatt folytassák az IBD-kezelést.
Mikroszkopikus colitis: tágabb kritériumok
Egy 2026-os, 1370 „inkomplett” mikroszkopikus colitisben szenvedő beteget (olyan biopsziák, amelyek nem teljesítik teljesen a kritériumokat) érintő metaanalízis szerint 46% szedett a betegséggel összefüggő gyógyszereket, és 85% elérte a remissziót budezoniddal. A szerzők a diagnosztikus kritériumok bővítését javasolják.
Mely vizsgálatok segíthetnek?
Kérdezze meg orvosát a következőkről:
- széklet: C. difficile toxin/PCR, székletkultúra vagy kórokozópanel, peték és paraziták, széklet-kalprotektin vagy -laktoferrin;
- vérkép (hemoglobin, fehérvérsejtek, vérlemezkék) és vasvizsgálatok ferritinnel;
- CRP és We a gyulladás mérésére;
- albumin, vesefunkció, nátrium és kálium;
- cöliákia-ellenanyagok (tTG-IgA) mikroszkopikus colitis vagy krónikus hasmenés gyanúja esetén;
- biopsziás kolonoszkópia, ha a tünetek tartósak vagy a markerek magasak.
Szószedet
- Colitis: a vastagbél (nagybél) gyulladása.
- Proctitis: a végbélre korlátozódó gyulladás.
- Széklet-kalprotektin: a fehérvérsejtekből származó székletfehérje, amely a bél gyulladásakor emelkedik.
- Gyulladásos bélbetegség (IBD): a bél krónikus immunológiai gyulladása, főként colitis ulcerosa és Crohn-betegség.
- Biológiai szer: ellenanyag alapú gyógyszer, amely egy adott immunjelet blokkol (például TNF, integrinek vagy IL-23).
- Toxikus megakolon: a gyulladt vastagbél veszélyes kitágulása, amely sürgősségi ellátást igényel.
- Széklet-mikrobiótaterápia: egészséges bélbaktériumok átvitele az ismétlődő C. diff fertőzések megelőzésére.
Gyakran ismételt kérdések
Mi okozza a vastagbélgyulladást?
Fertőzések, például a C. diff, immunbetegségek, csökkent vérátáramlás, gyógyszerek (NSAID-ok, daganat-immunterápia), sugárzás és ételfehérje-allergia csecsemőknél.
Hogyan diagnosztizálják a vastagbélgyulladást?
Székletvizsgálatokkal (fertőzés, kalprotektin), vérvizsgálatokkal (vérkép, CRP, albumin, vesefunkció), tartós tüneteknél pedig biopsziás kolonoszkópiával; a CT segít ischaemiás colitis gyanújánál.
Hogyan kezelik a vastagbélgyulladást?
Az ok szerint: antibiotikumok a C. diff esetén, budezonid a mikroszkopikus colitisnél, támogató kezelés a legtöbb ischaemiás colitisnél, és gyulladáscsökkentő gyógyszerek a colitis ulcerosánál.
Melyek a vastagbélgyulladás különböző típusai?
Colitis ulcerosa, mikroszkopikus, ischaemiás és fertőző colitis (beleértve a C. difficile-t), gyógyszer okozta és ellenőrzőpont-gátló colitis, csecsemők allergiás proctocolitise, sugárzás okozta és diverziós colitis.
Mi a proctitis?
A proctitis csak a végbél gyulladása. A colitis ulcerosában ez a legkorlátozottabb forma: egy norvég, 736 beteget érintő kohorszban 43%-nak volt proctitise a diagnóziskor, és ennél volt a legnagyobb az éves terjedési kockázat (7,5%), ezért a követés számít.
Melyek a colitis ulcerosa fellángolásának tünetei?
Gyakoribb és sürgetőbb székelés, vér vagy nyálka a székletben, görcsök és tenezmus. A napi hatnál több véres széklet, a láz vagy a gyors pulzus súlyos, sürgős ellátást igénylő fellángolásra utal.
Melyek a colitis ulcerosa kezelési irányelvei?
Az ACG 2025 és az AGA 2024 irányelvei a kezelést a súlyossághoz és a kiterjedéshez igazítják: 5-ASA enyhe vagy közepes betegségben, korai biológiai szerek vagy kis molekulák közepesen súlyos vagy súlyos betegségben, a válasz követésére biomarkerekkel, például kalprotektinnel és CRP-vel.
Milyen gyógyszert használnak vastagbélgyulladásra?
IBD-re: mezalazin, szteroidok, azatioprin, biológiai szerek (infliximab, vedolizumab, mirikizumab, guszelkumab, risankizumab) és tabletták (tofacitinib, upadacitinib, ozanimod, etrasimod). C. diff-re: fidaxomicin vagy vankomicin. Fájdalomra kerülje a NSAID-okat.
Források
- Rubin DT et al. — ACG Clinical Guideline Update: Ulcerative Colitis in Adults — Am J Gastroenterol, 2025 — doi.org
- Singh S et al. — AGA Living Guideline: Moderate-to-Severe Ulcerative Colitis — Gastroenterology, 2024 — doi.org
- Singh S et al. — AGA Guideline on Biomarkers in Ulcerative Colitis — Gastroenterology, 2023 — doi.org
- Waugh N et al. — Faecal calprotectin testing: systematic review — Health Technol Assess, 2013 — doi.org
- Lewis JD et al. — Incidence and Prevalence of IBD in the United States — Gastroenterology, 2023 — doi.org
- Ahuja D et al. — Outcomes of Newly Diagnosed IBD in the US, 2007-2023 — Clin Gastroenterol Hepatol, 2026 — doi.org
- Hjelle H et al. — Long-term changes in ulcerative colitis extent (HUNT) — Scand J Gastroenterol, 2026 — doi.org
- D'Haens G et al. — Mirikizumab for Ulcerative Colitis (LUCENT) — N Engl J Med, 2023 — doi.org
- Rubin DT et al. — Guselkumab in ulcerative colitis (QUASAR) — Lancet, 2025 — doi.org
- Panaccione R et al. — Risankizumab by prior advanced therapy (INSPIRE, COMMAND) — J Crohns Colitis, 2025 — doi.org
- Vermeire S et al. — Obefazimod: 96-week phase 2b maintenance study — J Crohns Colitis, 2025 — doi.org
- Olivera PA et al. — Advanced Therapies for Ulcerative Colitis: Network Meta-Analysis — Clin Gastroenterol Hepatol, 2026 — doi.org
- Abivax — Obefazimod induction trial (ABTECT-1, NCT05507203) — ClinicalTrials.gov — clinicaltrials.gov
- Abivax — Obefazimod induction trial (ABTECT-2, NCT05507216) — ClinicalTrials.gov — clinicaltrials.gov
- Abivax — Obefazimod maintenance trial (NCT05535946) — ClinicalTrials.gov — clinicaltrials.gov
- Fischer M et al. — AGA Update on C. difficile Infection in Adults — Clin Gastroenterol Hepatol, 2026 — doi.org
- Khanna S et al. — AGA Update on C. difficile Infection in IBD — Gastroenterology, 2026 — doi.org
- Peery AF et al. — AGA Guideline on Fecal Microbiota-Based Therapies — Gastroenterology, 2024 — doi.org
- Ghoneim S et al. — Microscopic Colitis: Diagnosis and Management — Annu Rev Med, 2026 — doi.org
- Tome J et al. — Incomplete Microscopic Colitis: Meta-Analysis — Inflamm Bowel Dis, 2026 — doi.org
- Hernández Díaz LM et al. — Microscopic colitis in children: systematic review — J Pediatr Gastroenterol Nutr, 2026 — doi.org
- Qian W et al. — Surgery in ischemic colitis: meta-analysis — World J Surg, 2024 — doi.org
- Maimone A et al. — Colon ischemia: a comprehensive review — Clin Res Hepatol Gastroenterol, 2021 — doi.org
- Goraya MHN et al. — Ischemic colitis and oral decongestants: systematic review — J Clin Transl Res, 2023 — pubmed.ncbi.nlm.nih.gov
- Valtchev L et al. — CT severity score in ischemic colitis — Eur Radiol, 2026 — doi.org
- Dougan M et al. — AGA Update on Immune Checkpoint Inhibitor Colitis — Gastroenterology, 2021 — doi.org
- Kiparizoska S et al. — Treatment paradigms in immune-checkpoint inhibitor colitis — Curr Opin Gastroenterol, 2023 — doi.org
- Chu DHT et al. — Risk factors for immune checkpoint inhibitor colitis — Cancer Immunol Immunother, 2026 — doi.org
- Moreno-Mendoza DI et al. — Ischemic colitis in ulcerative colitis during pregnancy: case report — Cureus, 2025 — doi.org
- Leney M et al. — Food Protein-Induced Allergic Proctocolitis — Curr Gastroenterol Rep, 2025 — doi.org
- NIDDK — Ulcerative Colitis (facts, symptoms, diagnosis, treatment) — NIH — niddk.nih.gov
- NIDDK — Microscopic Colitis — NIH — niddk.nih.gov
- CDC — About C. diff — CDC — cdc.gov
- MedlinePlus — Ulcerative colitis — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- MedlinePlus — Pseudomembranous colitis — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- MedlinePlus — Intestinal ischemia and infarction — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- MedlinePlus — Crohn disease — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- MedlinePlus — C-reactive protein — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- MedlinePlus — Sed rate (ESR) — Medical Encyclopedia — medlineplus.gov
- Cleveland Clinic — Colitis — Health Library — my.clevelandclinic.org
- EMBL-EBI — ChEMBL: mirikizumab and etrasimod — ChEMBL — ebi.ac.uk
További olvasnivaló
- Tartós hasmenés: milyen székletvizsgálatokra van szükség
- Crohn-betegség vérvizsgálata: nyomok 10 évvel korábban
- A székletvizsgálat 43%-kal csökkenti a vastagbélrák okozta halálozást
- Székletkonzisztencia: a Bristol-skála magyarázata
- Vasvizsgálati panel: ferritin és TIBC magyarázata
- Alacsony albumin: okok, tünetek, mikor aggódjon
Értse meg laboreredményeit az AI DiagMe segítségével
A vastagbélgyulladás kivizsgálása egyszerre sok eredményt hoz: kalprotektint, CRP-t, We-t, vérképet, albumint, káliumot, vesefunkciót és székletvizsgálati leleteket. Az AI DiagMe percek alatt elolvassa a laborleletét, közérthetően elmagyarázza az egyes értékeket, jelzi, mi utalhat gyulladásra, fertőzésre vagy vérszegénységre, és kérdéseket javasol az orvosának. Töltse fel laboreredményeit az AI DiagMe-be, és kapjon áttekinthető, személyre szabott jelentést.
