Valóban olyan gyakori és olyan tartós a long COVID (poszt-COVID-szindróma), mint ahogy a korábbi kutatások sugallták? A Stanford Egyetem 2026. október 27-én a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban online megjelent tanulmánya újragondolásra késztet. A kutatók mintegy 245 millió amerikai 14,4 milliárd biztosítási elszámolását elemezve azt találták, hogy a vírusnak korábban tulajdonított hosszú távú hatások többsége valószínűleg a betegek összehasonlításának módszertani hibáját tükrözi. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a long COVID nem valós. Az alábbiakban bemutatjuk, mit mutat ki a tanulmány, mit nem, és milyen long COVID vizsgálatokat rendelhet el az orvos, ha a tünetek a fertőzés után is fennmaradnak.
Mit talált a Stanford-tanulmány
Számos nagy tanulmány a COVID-19-tesztjén pozitívnak bizonyult embereket olyanokkal hasonlította össze, akiknél nem volt ismert fertőzés, függetlenül attól, hogy valaha tesztelték-e őket. A probléma: akik tesztelik magukat, nem olyanok, mint akik nem. Ők általában gyakrabban járnak orvoshoz, és már meglévő egészségügyi problémáik is lehetnek. Emiatt a vírustól független betegségek is a COVID-19 utóhatásainak tűnhetnek.
A csapat, amelynek tagja volt Hamed Nilforoshan, Jure Leskovec, Stefan Wager és Steven Goodman, másfajta összehasonlítást alkalmazott. Csak a tesztelt embereket vizsgálták, és azokat, akiknek a tesztje pozitív lett, azokkal vetették össze, akiknek negatív. A két éven át követett 614 egészségügyi kimenetel közül az alábbi táblázat mutatja, hányat lehetett az egyes módszerekkel a vírusnak tulajdonítani:
| A fertőzés óta eltelt idő | Szokásos módszer (nem tesztelt emberekkel összevetve) | Új módszer (pozitív vs. negatív teszt) |
|---|---|---|
| 1–4 hónap | 262 egészségügyi probléma | 43 (83,5%-kal kevesebb) |
| 4–12 hónap | 286 | 5 (98,2%-kal kevesebb) |
| 1–2 év | 369 | 0 |
Módszerük ellenőrzésére a kutatók „negatív kontrollokat” is alkalmaztak, vagyis olyan eseményeket, amelyeket a vírus nem okozhat, például villámcsapást, kutyaharapást és lőtt sebet. A szokásos módszer ezek egy részét összefüggésbe hozta a COVID-19-cel, az új nem. A tanulmány által megerősített legfontosabb hatások között szerepelt az izombetegség (miopátia), a nem tuberkulózis okozta tüdőgyulladás és más légzési problémák, köztük a tüdő összeesése (légmell, pneumothorax).
Amit a tanulmány nem állít
„Ez nem jelenti azt, hogy a long COVID 98 százalékkal ritkább” – mondta Leskovec a Stanford közleményében. A tanulmány azt mutatja, hogy az összehasonlítás felépítése befolyásolja, mit lehet biztonsággal a vírusnak tulajdonítani. Nem vonja kétségbe azt, amin a betegek keresztülmennek.
- A biztosítási elszámolások rosszul rögzítik a fáradtságot és az „agyködöt”, mert ezeket a panaszokat gyakran nem diagnosztizálják és nem kódolják. Pedig ezek a long COVID leggyakoribb tünetei közé tartoznak.
- A szerzők elismerik, hogy módszerük egyes hatásokat kissé alulbecsülhet.
- Az egy évnél tovább tartó tünetek valósak lehetnek; az a bizonytalan, hogy közvetlenül a vírus okozza-e őket.
- Steven Goodman epidemiológus szerint a long COVID jobban hasonlíthat más vírusfertőzés utáni szindrómákra, mint korábban gondolták.
Hogyan határozzák meg a long COVID-ot az Egyesült Államokban
2024-ben az amerikai Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiák (NASEM) egységes amerikai meghatározást javasoltak: a long COVID egy fertőzéshez társuló krónikus állapot, amely SARS-CoV-2-fertőzés után alakul ki, és legalább három hónapig fennáll folyamatos, visszatérő vagy előrehaladó, egy vagy több szervrendszert érintő betegségként. A meghatározás nem követel pozitív tesztet, és nincs olyan egyetlen laborvizsgálat, amely megerősítené. A gyakorlatban az orvosok először más magyarázatot keresnek a tünetekre, az olyan kutatási programok pedig, mint az NIH által finanszírozott RECOVER kezdeményezés, továbbra is vizsgálják, kinél és miért alakul ki.
Milyen vizsgálatok segíthetnek a követésben vagy a szűrésben?
Egyetlen vérvizsgálat sem képes diagnosztizálni a long COVID-ot. A laborvizsgálatok a tünetek más okának felkutatására szolgálnak, és pontosan ez a Stanford-tanulmány fő üzenete. A tünetektől függően az orvos a következőkkel kezdheti:
- teljes vérkép, a vérszegénység vagy a kóros fehérvérsejtek kimutatására;
- átfogó anyagcsere-panel, amely kiterjed a vesefunkcióra, az elektrolitokra és a májfunkciós értékekre;
- C-reaktív protein (CRP), a gyulladás jelzője;
- ferritin, amely a vasraktárakat tükrözi;
- éhgyomri vércukor vagy HbA1c, a cukorbetegség ellenőrzésére;
- TSH, ha a tünetek pajzsmirigyproblémára utalnak.
További vizsgálatok a tünetektől függenek, például kreatin-kináz (CK) izomfájdalom vagy -gyengeség esetén, illetve D-dimer-vizsgálat, ha vérrög gyanúja merül fel. Tartós fáradtság esetén a fáradtság vérvizsgálatairól szóló útmutatónk végigvezet a szokásos kivizsgáláson.
Mit jelent ez Önnek
Ha a COVID-19 után még mindig vannak tünetei, ez a tanulmány nem azt jelenti, hogy csak képzelődik. Két hasznos tanulsága van. Először: minden elhúzódó tünet kivizsgálást érdemel, mert más, kezelhető oka is lehet, például vérszegénység, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség vagy vashiány. Másodszor: a long COVID ellátása továbbra is főként a tünetek kezeléséről szól: fokozatos visszatérés az aktivitáshoz, légzés- vagy szaglásrehabilitáció és lelki támogatás, a háziorvos koordinálásával.
A legújabb tudományos eredmények
A gyakoriság kérdésén túl a kutatás azt próbálja megérteni, mi történik azok szervezetében, akik betegek maradnak. Egy 2024-ben a Science folyóiratban megjelent svájci tanulmány több ezer fehérjét mért egy éven át követett betegek vérében. Az aktív long COVID-ban szenvedőknél az immunrendszer „komplement” nevű része, amely normálisan a kórokozók elleni védekezést segíti, kórosan bekapcsolva maradt. A csapat a kis erek károsodásának és a vérlemezkék, a véralvadásban részt vevő sejtek aktiválódásának jeleit is megtalálta.
Mit jelent ez Önnek: ezek a markerek még nem rutinvizsgálatok, és ma egyikkel sem lehet laborban diagnosztizálni a long COVID-ot. Ugyanakkor a jövőbeli vérvizsgálatok és a célzottabb kezelések felé mutatnak. A Stanford-tanulmány pedig azt mutatja, hogy annak megítéléséhez, valóban a vírus okoz-e egy problémát, a betegek összehasonlításának módja ugyanolyan fontos, mint a vizsgáltak száma. Egy kapcsolódó kutatási irány más vírusok, például az Epstein–Barr-vírus újraaktiválódását vizsgálja, amelyről az EBV COVID utáni újraaktiválódásáról szóló cikkünkben írtunk.
Mikor forduljon orvoshoz
- Ha a tünetek a COVID-19 után négy hétnél tovább tartanak: fáradtság, légszomj, szívdobogásérzés, memória- vagy koncentrációs zavar, szaglásvesztés.
- Ha a tünetek már enyhe megterhelés után is rosszabbodnak, vagy akadályozzák a munkában.
- Azonnal, a 112-es segélyhívó számot hívva, mellkasi fájdalom, hirtelen légszomj vagy nyugalmi nehézlégzés, ájulás, illetve az egyik láb fájdalma és duzzanata esetén.
- Ha tartós lehangoltságot vagy szorongást észlel: a lelki támogatás az ellátás része.
Szószedet
- Long COVID: a SARS-CoV-2-fertőzést követő, legalább három hónapig tartó krónikus állapot a NASEM 2024-es meghatározása szerint.
- Szelekciós torzítás: hiba, amely akkor lép fel, ha az összehasonlított csoportok eleve különböznek, itt azért, mert akik tesztelik magukat, nem olyanok, mint akik nem.
- Negatív kontroll: olyan esemény, amelyet a vizsgált tényező nem okozhat; annak ellenőrzésére szolgál, hogy a módszer nem talál-e hamis összefüggéseket.
- Biztosítási elszámolási adatok: a kiszámlázott egészségügyi ellátások nyilvántartása, amely nagyon nagy tanulmányokhoz hasznos, de rosszul rögzíti a nem diagnosztizált tüneteket.
- Komplement: vérfehérjék csoportja, amely segíti az immunrendszert a kórokozók elpusztításában.
Gyakran ismételt kérdések
Azt jelenti a Stanford-tanulmány, hogy a long COVID nem létezik?
Nem. Azt mutatja, hogy a vírusnak korábban tulajdonított számos hatásnak más oka is lehet. A szerzők szerint az egy évnél tovább tartó tünetek valósak lehetnek, még ha a vírussal való kapcsolatuk bizonytalan is.
Van vérvizsgálat a long COVID kimutatására?
Nincs. A vérvizsgálatok más okok kizárásában segítenek, például vérszegénység, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség vagy vashiány esetén. Az olyan kutatási markerek, mint a komplementfehérjék, nem rutinvizsgálatok.
Milyen vizsgálatokról kérdezzek, ha a COVID után még mindig fáradt vagyok?
Az orvos gyakran teljes vérképpel, anyagcsere-panellel, CRP-vel, ferritinnel és vércukorral kezd, majd a tünetektől függően TSH-t vagy más vizsgálatokat is kér.
Miért nehéz az ilyen típusú tanulmányokban megragadni a fáradtságot és az agyködöt?
A biztosítási nyilvántartások főként kódolt diagnózisokat és beavatkozásokat tartalmaznak. A fáradtságot és a koncentrációs zavarokat gyakran nem diagnosztizálják hivatalosan, így kimaradhatnak.
Források
- Nilforoshan H, Reisler J, Jahanparast E, et al. Revised estimates of types and duration of long COVID symptoms based on claims records from 245 million US patients. PNAS, 2026. DOI: 10.1073/pnas.2604414123
- Stanford Egyetem. Study refines our understanding of long COVID, 2026. október 28., a Mirage News útján
- Healthcare in Europe. Study refines what “long Covid” actually is, 2026. október 29.
- Cervia-Hasler C, Brüningk SC, Hoch T, et al. Persistent complement dysregulation with signs of thromboinflammation in active Long Covid. Science, 2024. DOI: 10.1126/science.adg7942
- National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. A Long COVID Definition, 2024
- NIH RECOVER kezdeményezés
További olvasnivaló
- Vérvizsgálatok fáradtság esetén: a CDC szerint minden hatodik amerikai felnőtt gyakran fáradt
- EBV-újraaktiválódás COVID után: mit jelentenek a vérvizsgálati eredményei
- Teljes vérkép: hogyan értelmezze az eredményeit
- D-dimer-vérvizsgálat: mit jelentenek az eredményei
Értse meg saját vérvizsgálati eredményeit az AI DiagMe segítségével
A COVID után még mindig nem érzi jól magát, és olyan eredmények vannak a kezében, amelyeket nem tud biztosan értelmezni? Az AI DiagMe perceken belül, közérthető nyelven elmagyarázza vérvizsgálata minden értékét, így világos kérdésekkel érkezhet a következő orvosi vizitre.
