Az SM vérvizsgálat egyelőre nem alkalmas a sclerosis multiplex diagnosztizálására, de egyre inkább a betegség követésének eszközévé válik. A JAMA Neurology folyóiratban 2026 augusztusában megjelent tanulmány egy GFAP nevű fehérjét követett nyomon több mint 2300 sclerosis multiplexes betegnél, és azt találta, hogy a vérben mért szintje összefügg azzal a lassú, csendes rosszabbodással, amely a relapszusok között zajlik. Ebből a cikkből megtudhatod, mit mér a GFAP, miben különbözik a kutatásokban már használt neurofilament markertől, mit bizonyítanak és mit nem ezek az eredmények, és milyen kérdéseket érdemes felvetni a következő neurológiai vizsgálaton.
Mit mért valójában a 2026. augusztusi tanulmány
A Bázeli Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) kutatói két hosszú távú betegcsoportot vontak össze: a svájci MS Kohort vizsgálatot és a San Francisco-i EPIC tanulmányt. Együttesen 2 329 személyt és több mint 18 600 vérvizsgálati mérést foglaltak magukban, egyes résztvevőket több mint egy évtizeden át követve. Hat-tizenkét havonta két fehérjét mértek egy szokásos vérvételből: a GFAP-ot (gliális fibrilláris savas fehérje) és az NfL-t (neurofilamentum könnyű lánc).
A kérdés szűk és gyakorlati volt: képes-e valamelyik fehérje előre jelezni a relapszustól független progressziót – azt az orvosi kifejezéssel „relapszusfüggetlen fogyatékosság-romlásnak" nevezett állapotot, amikor a fogyatékosság nyilvánvaló roham nélkül, fokozatosan súlyosbodik? A GFAP igen. Azok, akiknél a GFAP az életkorukhoz képest magas volt, körülbelül 40%-kal nagyobb valószínűséggel rosszabbodtak a következő tervezett vizit előtt. És amikor a GFAP az első két kezelési év alatt csökkent, a későbbi romlás kockázata jelentősen mérséklődött.
A szerzők egy kutatási felhasználási lehetőséget is megemlítettek: a résztvevők GFAP alapján történő kiválasztásával a progresszióra irányuló klinikai vizsgálatok mérete körülbelül egyötödével csökkenthető lenne – ez azért fontos, mert a betegség progresszív formái a legnehezebben vizsgálhatók.
A GFAP és az NfL két különböző dolgot mér
A két fehérjét gyakran egy lapon emlegetik, de különböző sejtekből származnak, és különböző üzeneteket hordoznak. Az NfL a sérült idegrostokból szivárog ki, ezért relapszus alatt és körül emelkedik meg. A GFAP az asztrocitákból – az agy és a gerincvelő támasztósejtjeiből – származik, és a lassabb háttérfolyamatot követi nyomon, nem az akut fellángolást.
| Jellemző | NfL (neurofilamentum könnyű lánc) | GFAP (gliális fibrilláris savas fehérje) |
|---|---|---|
| Kiindulási sejt | Idegrostok (axonok) | Asztrociták, az agy támasztósejtjei |
| Mit jelez az emelkedés | Akut gyulladás, új léziók, relapszus | Lassú progresszió relapszusok között |
| A jel időkerete | Hetek–hónapok | Hónapok–évek |
| Életkor befolyásolja | Igen, az eredményeket életkorra korrigálják | Igen, és nemre, valamint testsúlyra is |
| Elérhetőség 2026-ban | Szakorvosi és kutatási környezet | Főként kutatási kohorszok |
Ez a kiegészítő jelleg a lényeg a gyakorlatban. Együtt alkalmazva a két marker ugyanannak a betegségnek két különböző felét írja le – ezért méri a jelenlegi kutatás mindkettőt ahelyett, hogy csak az egyiket választaná.
Mit változtat ez az Ön számára, és mit nem
Három pontot érdemes egyértelműen kimondani.
Először is: ez egy monitorozási marker, nem szűrővizsgálat. A GFAP számos, az agyat károsító állapotban megemelkedik, és életkorral természetesen is nő. Egyetlen nyers érték önmagában keveset jelent – ezért dolgoztak a kutatók életkorra korrigált pontszámokkal a puszta számok helyett.
Másodszor, a sclerosis multiplexet ma is ugyanúgy diagnosztizálják, mint tavaly. Összefoglalónk ismerteti a sclerosis multiplex tüneteit, okait és diagnózisát. A diagnózis a klinikai képen, az MRI-leleteken és szükség esetén a gerincvelői folyadék vizsgálatán alapul. Ezt egyetlen vérvizsgálati fehérje sem helyettesítheti.
Harmadszor, a GFAP a legtöbb országban még nem része a rutinszerű ellátásnak. Az ezekben a kohortokban alkalmazott vizsgálatok ultraérzékeny kutatási platformok, és jelenleg nincs olyan elfogadott küszöbérték, amelyet egy laboratórium ma kinyomtathatna a leletedre. Ha neurológusod megemlíti a GFAP-ot, az általában egy tanulmány vagy egy szakosodott centrum keretében történik.
Ami változik, az a szemlélet. Eddig a néma progressziót többnyire utólag ismerték fel, miután a funkció már romlott. Egy olyan marker, amely korábban jelez, mint a járásteszt, lehetőséget ad a klinikusoknak a korábbi beavatkozásra.
A legújabb tudományos eredmények
Az elmúlt három év négy publikációja mutatja be, hogyan vált a GFAP laboratóriumi érdekességből hiteles monitorozási eszközzé.
2023-ban egy svájci kutatócsoport 355 betegnél hasonlította össze a GFAP-ot és az NfL-t egymással. Azt találták, hogy a romló progresszív betegségben szenvedő betegeknél egyértelműen magasabb volt a GFAP, mint a stabil betegeknél – még az NfL figyelembevétele után is –, és a magasabb GFAP összefüggött az MRI-n látható szürkeállomány gyorsabb elvesztésével. Mit jelent ez számodra: a két marker már különböző dolgokat jelzett, és a GFAP volt az, amelyik az egyenletes hanyatláshoz kapcsolódott, nem a fellángolásokhoz.
2024-ben ugyanez a csoport 362 olyan beteget követett nyomon, akik B-sejt-gátló kezelést kezdtek – ez az egyik erős immunterápiaféle, amelyet sclerosis multiplexben alkalmaznak. Azoknál, akiknél a GFAP a kezelés megkezdése után egy évvel is magas maradt, nagyobb valószínűséggel következett be romlás. Mit jelent ez számodra: úgy tűnik, a marker a kezelésre is reagál, nem csupán a betegségre – és éppen ez teszi hasznossá az utánkövetésben.
A The Lancet Neurology 2025-ös összefoglalója áttekintette, hol tartanak ezek a vérvizsgálati markerek. Az NfL az aktív gyulladás során keletkező idegrostkárosodást tükrözi; a GFAP-ot a relapszusoktól független progresszió feltörekvő markereként írják le; egy harmadik fehérje, a CHI3L1, szintén vizsgálat alatt áll. Mit jelent ez számodra: a szakterület egyre inkább egy több markert tartalmazó panel felé tart, nem egyetlen tökéletes teszt felé.
A 2026 augusztusi tanulmány a négy közül a legnagyobb, és az első, amelyet egy második, független kohorszon is validáltak. Ez azért fontos, mert egy olyan eredmény, amely egy másik országban, más betegekkel és más klinikusokkal is megállja a helyét, sokkal megbízhatóbb, mint egy, amely csak egyszer jelenik meg. Mindazonáltal mind a négy megfigyeléses tanulmány, amelyek összefüggéseket mutatnak ki, nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, és egyik sem határozott meg olyan küszöbértéket, amelyet egy klinika ma már egyéni betegre alkalmazhatna.
Mikor fordulj neurológusodhoz
A vérmarkerek kutatási témának számítanak, de a vizsgálat kérésének okai változatlanok és konkrétak:
- Új vagy romló gyengeség, zsibbadás, látásvesztés vagy egyensúlyzavar, amely több mint 24 óráig tart
- Hónapok alatt fokozatosan romló járástávolság, kézügyesség vagy fáradékonyság, még egyértelmű roham nélkül is
- Mellékhatások vagy vérkép-változások betegségmódosító kezelés szedése közben
- Bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi kezelés még mindig hatásos-e
A rendszeres laboratóriumi ellenőrzés a legtöbb SM-terápiát már kíséri, és ennek megértése sokat segít. Egy külön útmutató elmagyarázza hogyan olvasd el a vérvizsgálati eredményeidet, egy másik pedig kitér kóros vérvizsgálati eredményeket. Ha most ismerkedsz a vizsgálatokkal, azt is leírjuk mi történik egy vérvétel során.
Mivel a sclerosis multiplex immunközvetített betegség, a kapcsolódó oldalak is hasznosak lehetnek. Az egyik cikk áttekinti az autoimmun betegségek tüneteit és kezelését, egy másik részletezi az autoimmun panelt, egy harmadik pedig elmagyarázza a magas CRP-szintről.
Szójegyzék
| Kifejezés | Fogalommagyarázat |
|---|---|
| GFAP | Gliális fibrilláris savas fehérje. Az asztrociták szerkezeti fehérjéje, amely a vérben mérhető, ha ezek a sejtek aktiválódnak vagy megsérülnek. |
| NfL | Neurofilament könnyűlánc. Egy fehérje, amely az idegrostok károsodásakor szabadul fel, és az aktív gyulladás markereként használják. |
| Asztrocita | Az agy és a gerincvelő csillag alakú támasztósejte, amely táplálja az idegsejteket és segít szabályozni a gyulladást. |
| PIRA | Relapszustól független progresszió. Olyan fogyatékosság, amely fokozatosan növekszik felismerhető roham nélkül. |
| Visszaesés | Legalább 24 óráig tartó új vagy visszatérő neurológiai tünetek fellángolása, amelyet részleges vagy teljes felépülés követ. |
| Kohorszvizsgálat | Olyan tanulmány, amely ugyanazt az embercsoportot követi nyomon az idő múlásával, és rögzíti, mi történik velük. |
| Korhoz igazított pontszám | Olyan eredmény, amelyet az azonos korú személyekre jellemző értéktől való eltérésként fejeznek ki, nem pedig nyers koncentrációként. |
| Betegségmódosító terápia | Hosszú távú kezelés, amelynek célja a relapszusok csökkentése és a sclerosis multiplex lefolyásának lassítása. |
Gyakran ismételt kérdések
Kimutatható-e a sclerosis multiplex vérvizsgálattal?
Nem. Nincs egyetlen vérvizsgálat, amely megerősíti a sclerosis multiplexet. A diagnózis a klinikai kórtörténeten, neurológiai vizsgálaton, az agy és a gerincvelő MRI-vizsgálatán, valamint néha lumbálpunkcióval nyert cerebrospinális folyadék elemzésén alapul. A vérvizsgálatokat főként az SM-et utánzó állapotok kizárására használják, mint például bizonyos fertőzések, vitaminhiányok és más autoimmun betegségek.
Kérhetem az orvosomat GFAP-vizsgálatra?
A legtöbb országban ma a válasz nem, mivel a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik kutatási környezeten kívül, és egyéni döntésekhez nem létezik validált referencia-küszöbérték. Tanulmányokban részt vevő SM-szakközpontok mérhetik. Ésszerű megkérdezni a neurológustól, hogy az adott centrum részt vesz-e biomarker-kutatásban.
Azt jelenti-e a magas GFAP, hogy az SM-em rosszabbodik?
Önmagában nem. A 2026-os tanulmány egy nagy csoportban magasabb átlagos kockázatot mutatott ki, de ez nem jelent bizonyosságot egyetlen személyre nézve sem. A GFAP szintje az életkorral is emelkedik, különbözik férfiaknál és nőknél, és más agyi sérülések – például stroke vagy fejtrauma – után is megemelkedik. Ez csupán egy jel a sok közül, amelyet a tünetek és a képalkotó vizsgálatok eredményeivel együtt kell értékelni.
Ez ugyanaz, mint az új Alzheimer-kór vérvizsgálatok?
Nem, bár mindkettő ugyanabba az ultrasensitív vérvizsgálati módszercsaládba tartozik. Az Alzheimer-kór vizsgálatai olyan fehérjéket mérnek, mint a p-tau217, amelyek az amiloid- és tau-patológiához kapcsolódnak. A GFAP és az NfL az agy- és idegkárosodás általános markerei, amelyeket több neurológiai betegségben is tanulmányoznak.
Az SM kezelése rendszeres vérvizsgálatokat igényel?
Igen, a legtöbb betegségmódosító terápia rendszeres ellenőrzést igényel – jellemzően teljes vérkép, májenzimek, és néha vesefunkció mérése –, az alkalmazott gyógyszer által meghatározott időközönként. Ez elkülönül a biomarker-kutatástól, és a szokásos biztonsági utánkövetés részét képezi.
Mennyi ideig tart, mire megérkeznek az eredmények?
A rutinszerű biztonsági vizsgálatok eredményei általában egy-három munkanapon belül elérhetők. A kutatási vizsgálatok, mint például a GFAP, kötegekben futnak, és hetekig is eltarthatnak – ez is az egyik oka annak, hogy jelenleg nem alkalmazzák őket azonnali klinikai döntésekhez.
Források
- National Library of Medicine — Multiple Sclerosis, MedlinePlus, 2026 — medlineplus.gov
- National Institute of Neurological Disorders and Stroke — Multiple Sclerosis (MS), NIH, 2025 — ninds.nih.gov
- Mayo Clinic — Multiple sclerosis: diagnosis and treatment, 2026 — mayoclinic.org
- Einsiedler M, Sandgren S, Schaedelin S, et al. — Serum Glial Fibrillary Acidic Protein Dynamics, Disease Progression, and Therapy Response in Multiple Sclerosis — JAMA Neurology, 2026 — doi.org/10.1001/jamaneurol.2026.2500
- Meier S, Willemse EAJ, Schaedelin S, et al. — Serum Glial Fibrillary Acidic Protein Compared With Neurofilament Light Chain as a Biomarker for Disease Progression in Multiple Sclerosis — JAMA Neurology, 2023 — doi.org/10.1001/jamaneurol.2022.5250
- Benkert P, et al. — Serum GFAP and Neurofilament Light Chain Levels Reflect Different Mechanisms of Disease Progression under B-Cell Depleting Treatment in Multiple Sclerosis — Annals of Neurology, 2024 — consensus.app
- Chitnis T, Magliozzi R, Abdelhak A, et al. — Blood and CSF biomarkers for multiple sclerosis: emerging clinical applications — The Lancet Neurology, 2025 — doi.org/10.1016/S1474-4422(25)00249-2
További olvasnivaló
- Teljes vérkép: hogyan olvasd el az eredményeidet
- A normál vérvizsgálati értékek magyarázata
- Mennyi ideig tart a vérvizsgálati eredmények megérkezése
- Átfogó vérvizsgálati panelek: valóban szükséged van rájuk?
- Éhgyomorra végzett vérvétel: szabályok és időzítés
Értsd meg laboreredményeidet az AI DiagMe segítségével
Egy neurológiai betegséggel élni gyakran rendszeres laborvizsgálatokat jelent: vérkép, májenzimek, vesefunkció, D-vitamin. Ezeket a számokat könnyű megkapni, de egyedül nehéz értelmezni. Az AI DiagMe elolvassa az eredményeidet, egyszerű nyelven elmagyarázza, mit jelent minden egyes érték, és megmutatja, hogyan viszonyul a referenciatartományhoz. Segít megérteni az eredményeket és felkészülni az orvosnál feltehető kérdésekre; nem diagnosztizál, és nem helyettesíti az orvosodat.
Értelmeztesd az eredményeidet percek alatt
