Új lapon nyílik meg

Csendes érelmeszesedés fiatal felnőtteknél: mit tárt fel 16 808 ember vizsgálata

Tartalomjegyzék

Egy artéria keresztmetszetének illusztrációja, amely egy fiatal felnőtt csendes (tünetmentes) ateroszklerózisos plakkját mutatja

⚕️ Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Eredményei értelmezéséhez mindig forduljon orvosához.

A néma ateroszklerózis – a zsíros plakk lerakódása az érfalakban, mielőtt bármilyen tünet megjelenne – sokkal gyakoribb, mint a legtöbben gondolják, és korábban kezdődik, mint azt az orvosok valaha feltételezték. A REACT-tanulmány kutatói, amelyet a New England Journal of Medicine folyóiratban publikáltak és a 2026 augusztusában megrendezett Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán mutattak be, 16 808 ismert szívbetegséggel nem rendelkező felnőtt ereit vizsgálták meg. Több mint felüknél találtak plakkot valamelyik érszakaszon, és a 18–29 éves korosztályban körülbelül minden 13. személynél már kimutatható volt. Ez a cikk elmagyarázza, mit mutat valójában a tanulmány, mit nem mutat még, és mit árulhat el egy rutinszerű vérvizsgálat az ereiről ma.

Mit tárt fel a REACT-tanulmány a néma ateroszklerózisról

A REACT-vizsgálatba 18–70 év közötti, Dániában és Spanyolországban élő felnőtteket vontak be, akiknél korábban nem diagnosztizáltak szív- és érrendszeri betegséget, és semmilyen tünetük nem volt. A kockázat kérdőíves és vérvizsgálatos becsléje helyett a kutatócsapat közvetlenül képalkotó vizsgálattal ellenőrizte három érszakaszt: a nyaki verőereket (arteria carotis), a combverőereket (arteria femoralis) és a szív koszorúereit.

A tanulmánycsapat és a kongresszusról szóló sajtóbeszámolók által közölt legfontosabb eredmények a következők voltak:

  • A résztvevők 57,1%-ánál legalább az egyik vizsgált érszakaszon ateroszklerotikus plakkot találtak.
  • A 18–29 éves felnőttek körülbelül minden 13. tagjánál (nagyjából 7,7%) már kimutatható volt plakk.
  • A 60–70 éves korosztályban körülbelül 10-ből 9 embernél jelen volt.
  • Férfiaknál a plakk 5–10 évvel korábban jelent meg, mint nőknél; nőknél a legmeredekebb emelkedés 40 és 60 éves kor között, a menopauza időszakában következett be.

A koszorúerekben plakkot mutató személyek többségénél a nyaki vagy a combverőerekben is kimutatható volt, ami arra utal, hogy a betegség inkább kiterjedt, mint helyi jellegű.

Mit jelent a „néma" jelző, és miért alakul ki ilyen korán a plakk

Az Egyesült Államok Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézete (National Heart, Lung, and Blood Institute) szerint a plakk lerakódása már gyermekkorban lassan megkezdődik, és az életkorral együtt halad előre – ezt magas vérkoleszterinszint, életmódbeli tényezők és genetikai hajlam egyaránt elősegíti. Mivel az erek jelentősen szűkülhetnek, mielőtt a véráramlás annyira csökkenne, hogy mellkasi fájdalmat vagy légszomjat okozzon, az állapot évekig tünetmentes maradhat. Ezért fontos a „néma" szó: a jó közérzet nem bizonyítja, hogy az erek tiszták.

Fontos pontosan meghatározni, hogy a vizsgálatok mit mutattak ki. Az érelmeszesedéses plakk jelenléte nem ugyanaz, mint egy érelzáródás, és egy 25 éves fiatalban talált kis plakk nem jelenti azt, hogy szívroham küszöbén áll. A tanulmány azt mérte, milyen gyakori a plakk előfordulása – nem azt, hogy milyen gyakran vezet súlyos eseményhez.

Miért nem mutatja ki a hagyományos kockázatbecslés a tünetmentes érelmeszesedést

Európában az orvosok a szív- és érrendszeri kockázatot általában a SCORE2 nevű kalkulátorral becsülik meg, amely az életkort, a nemet, a vérnyomást, a koleszterinszintet és a dohányzást veszi figyelembe. A REACT-vizsgálat kutatói megállapították, hogy az ilyen hagyományos becslések csak a tünetmentes plakkos betegek kis hányadát azonosítják. Jó példa erre a fiatal felnőttek csoportja: 28 évesen szinte mindenki „alacsony kockázatú" a papíron, mivel az életkor nagy súllyal szerepel a képletben – még akkor is, ha plakk már jelen van.

Ez nem jelenti azt, hogy ezek a pontszámok haszontalanok. A következő tíz évben bekövetkező eseményeket jelzik előre – ez más kérdés, mint az, hogy ma van-e jelen plakk. A tanulmány csupán rámutat a kettő közötti különbségre.

Mit mutathat meg és mit nem a vérvizsgálat az ereidről

A vérvizsgálat nem képes kimutatni a plakkot. Ugyanakkor mérni tudja azokat a tényezőket, amelyek kialakulásához hozzájárulnak – és itt válik hasznossá a laborlelet. Az alábbi táblázat összefoglalja az ebben az összefüggésben leggyakrabban tárgyalt markereket.

Vérvizsgálati markerMit tükrözMiért fontos az erek szempontjából
LDL-koleszterinAz érfalakban lerakódni képes részecskék által szállított koleszterinA plakkképződés fő befolyásolható tényezője; a célértékek az összesített kockázattól függnek
Apolipoprotein B (ApoB)A plakkot képező részecskék száma, nem csupán azok koleszterintartalmaKét, azonos LDL-értékkel rendelkező személy között eltérő lehet
Lipoprotein(a)Nagyrészt örökletes részecske, amelynek szintje egész életen át stabil maradA szokásos koleszterinszinttől függetlenül növeli a kockázatot; általában elegendő egyszer elvégezni a vizsgálatot
Éhomi vércukor és HbA1cA vércukorszint hosszú távú szabályozásaA cukorbetegség ismert kockázati tényező az érbetegségek szempontjából

Ahogy az új irányelvről szóló frissítésünkben is beszámoltunk, a 2026-os ACC/AHA diszlipidémia-irányelv most azt javasolja, hogy minden felnőtt egyszer végezzen lipoprotein(a)-vizsgálatot. Ha szeretnéd megérteni, hogyan értelmezik ezt a részecskét, olvasd el útmutatónkat a lipoprotein(a) mint szív- és érrendszeri kockázati markertémájában. Az ismertebb értékekről pedig olvasd el magyarázatunkat az LDL-koleszterin szintjeiről, tartományairól és kockázatairól.

A tünetmentes plakk kimutatásának legújabb tudományos eredményei

Több friss tanulmány segít elhelyezni a REACT-vizsgálatot a tudományos kontextusban. Egyik sem bizonyítja, hogy mindenki szűrése megérné, de együttesen megmutatják, miért veszik komolyan a kutatók a korai plakkot.

Egy hosszú követéses vizsgálatban fiatal finn felnőtteket – akik a tanulmány kezdetén kora harmincas éveikben jártak – nyaki artériás ultrahangvizsgálattal ellenőriztek korai plakk vagy megvastagodott érfal jelei szempontjából. Akiknél ilyen eltéréseket találtak, a következő másfél évtizedben jóval gyakrabban fejlesztettek ki szívbetegséget, mint azok, akiknél nem volt ilyen jel – és ezek az eltérések a szokásos kockázatszámítón túl is adtak hasznos információt. Ez egy megfigyeléses kohorszvizsgálat volt, tehát összefüggést mutat, nem azt, hogy a plakk kezelése megváltoztatja a kimenetelt (Raitakari et al., 2024, Atherosclerosis).

Tünetmentes idősebb felnőttek körében egy nagy amerikai vizsgálat azt találta, hogy a nyaki artériákban lévő plakk mennyisége és a szívartériákban lerakódott kalcium mennyisége egyaránt összefügg a korábbi halálozással – a koleszterinszinttől és a vérnyomástól függetlenül. Az idővel növekvő plakk különösen nagy kockázatot jelentett. A résztvevők átlagosan a hatvanas éveik végén jártak, így az eredmények nem vihetők át közvetlenül fiatal felnőttekre (Fuster et al., 2024, Journal of the American College of Cardiology).

A néma betegség kimutatásának módszereit kritikusan áttekintő elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a carotis-plakk, a koszorúér-kalcium és az alacsony bokavérnyomás egyaránt érvényes jelzők, bár nem helyettesíthetők egymással (Garg et al., 2023, Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology). Egy 2025-ös narratív összefoglaló hozzáteszi, hogy a szív CT-kalciumpontszáma tünetmentes embereknél pontosíthatja a kockázatbecslést, és egy nagyon alacsony pontszám megnyugtató jel (Gómez-Díaz et al., 2025, Journal of Cardiovascular Development and Disease).

Mit jelent ez az Ön számára: ha egy vizsgálat plakkot mutat ki, az egy megelőzésről szóló beszélgetés kezdete legyen – nem betegség diagnózisa. Ahogy az egyik REACT-kutató rámutatott, a néma atherosclerosis kimutatása csak akkor hasznos, ha lehet is tenni valamit ellene. Egy REACT-PROTECT nevű randomizált utánkövetéses vizsgálat éppen ezt kívánja tesztelni.

Mit tehet most az artériái védelméért

Az NHLBI megjegyzi, hogy a legtöbb ember megelőzheti vagy késleltetheti az atherosclerosis kialakulását szívbarát életmóddal, és hogy az életmódváltás, illetve gyógyszeres kezelés révén az állapot néha részben visszafordítható. A gyakorlatban az alapelvek jól ismertek: a dohányzás kerülése, rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend, egészséges testsúly, valamint a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint megfelelő tartományban tartása. A koleszterinszint és a vércukorszint megismerésének egyetlen módja a vérvizsgálat – és az eredmények akkor a leghasznosabbak, ha összefüggéseikben, nem pedig egyenként értelmezi őket.

Az, hogy egy vizsgálat – például a kalciumszkór – hasznos-e az Ön számára, egyéni döntés. A koleszterinszint kérdésének átfogóbb megértéséhez tekintse meg összefoglalónkat a magas koleszterinszint tüneteiről, okairól és kezeléséről.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Foglaljon időpontot, ha az alábbiak bármelyike igaz Önre:

  • Egy szülőjének, testvérének fiatal korban volt szívroham vagy stroke.
  • Még soha nem mérték a koleszterin- vagy vércukorszintjét, vagy az utolsó vizsgálat több éve volt.
  • A lipidpanel eredménye kóros volt, vagy magas vérnyomása, cukorbetegsége van, illetve dohányzott.
  • Mellkasi fájdalma, terhelésre jelentkező szokatlan légszomja vagy járáskor fellépő lábfájdalma van. Ezek azonnali orvosi ellátást igényelnek, a nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalom izzadással vagy légszomjjal együtt sürgősségi állapot.

Szójegyzék

  • Érelmeszesedés (atherosclerosis): zsíros plakk fokozatos lerakódása az érfalakban.
  • Tünetmentes (szubklinikai) érelmeszesedés: plakk jelenléte bármilyen tünet nélkül.
  • Nyaki ütőerek (arteria carotis): a nyakban futó erek, amelyek az agyat látják el vérrel.
  • Koszorúserek: a szívizomzatot ellátó erek.
  • SCORE2: európai kalkulátor, amely a szív- és érrendszeri események tízéves kockázatát becsüli meg.
  • Koszorúér-kalciumszkór: CT-alapú mérés, amely a szív ereiben lévő elmeszesedett plakkot mutatja ki.

GYIK

Lehet érelmeszesedésem tünetek nélkül?

Igen. A plakk általában nem okoz tünetet addig, amíg az ér jelentősen be nem szűkül, vagy a plakk meg nem reped.

A 13-ból 1 arány azt jelenti, hogy 13 fiatal felnőttből 1-nek szívroham lesz?

Nem. Ez az adat azt mutatja, hogy hány fiatal felnőttnél volt képalkotással kimutatható plakk – nem azt, hogy hánynál következik be szívesemény. A kockázat a plakk méretétől, az egyéni kockázati tényezőktől és azok kezelésétől függ.

Kimutatható-e az érelmeszesedés vérvizsgálattal?

Egyetlen vérvizsgálat sem mutatja ki közvetlenül a plakkot. Az LDL-koleszterin, az ApoB, a lipoprotein(a) és a HbA1c olyan kockázati tényezőket mér, amelyek hozzájárulnak a kialakulásához.

Minden fiatal felnőttnek szükséges-e képalkotó vizsgálat?

A jelenlegi bizonyítékok alapján nem. A REACT-vizsgálat a prevalenciát mérte fel, és a tervezett utánkövetéses vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a képalkotó vizsgálaton alapuló megelőzés javítja-e az eredményeket.

El tud tűnni a plakk?

Az NHLBI szerint az érelmeszesedés bizonyos esetekben részben visszafordítható életmódbeli változtatásokkal és gyógyszerekkel. Orvosa elmondja, mi a reális elvárás az Ön esetében.

Források

Egyéb cikkek

Értsd meg saját vérvizsgálati eredményeidet az AI DiagMe segítségével

A lipidpanel, a glükóz és a HbA1c együtt olvasva sokkal többet árul el az ereidről. Értsd meg laboreredményeidet az AI DiagMe segítségével, egy orvosi bizottság által felülvizsgált MI-értelmezés, amelynek adatait Franciaországban tárolják.

Szerkesztői csapat

  • AI DiagMe

    Szerző

    Az AI DiagMe csapata orvosokat, klinikai szakembereket és orvosi szerkesztőket foglal magában. Cikkeinket egészségügyi kommunikációs szakemberek írják, majd tudományos bizottságunk orvosai ellenőrzik és hitelesítik – a bizottság aktívan praktizáló kórházi orvosokból áll, olyan szakterületekről, mint a hematológia, az endokrinológia és az általános orvoslás. A szerkesztői munkát vezető Julien Priour MBA-fokozattal rendelkezik a párizsi HEC-ről, és a Francia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képesítést a tudományos írás és kiadás területén. Minden tartalom aktuális klinikai irányelveken és lektorált orvosi szakirodalmon alapul.

    E-mail Weboldal
  • Julien Priour

    Szerkesztette

    Az AI DiagMe társalapítója és vezérigazgatója · Vezető orvosi szerkesztő · HEC Paris végzettje

    Julien Priour az AI DiagMe vezető orvosi szerkesztője, ahol a szerkesztési irányvonalat és a tényellenőrzési folyamatot felügyeli. A HEC Paris diplomása, 3 év tapasztalattal rendelkezik az egészségügyi kiadói munkában, és tudományos írásból és publikálásból a francia Fenntartható Fejlődésért Nemzeti Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képzést. Gondoskodik arról, hogy minden cikk megfeleljen a hatályos orvosi ajánlásoknak, és azt a tudományos és etikai bizottság egyik orvosa átnézze és jóváhagyja. Ő határozza meg a teljes oldalon alkalmazott forráshasználati (HAS, Ameli, INSERM…) és lektorálási standardokat.

    E-mail LinkedIn
  • Dr. Claude Tchonko

    Orvosi szempontból ellenőrizte

    Dr. Claude Tchonko hematológus, 2013 óta praktizál, jelenleg a Clinique Mas de Rochet-ban (Castelnau-le-Lez, Franciaország) dolgozik. Nemzetközi pályafutásra visszatekintve a rosszindulatú hematológiai betegségek (leukémiák, limfómák, mielómák) kezelésére szakosodott, különös szakértelemmel az autológ őssejt-transzplantáció, a CAR-T-sejtterápia és az onko-hematológiai ellátási utak optimalizálása terén.

    Egy referenciamű, a „Limfoid hematológiai malignitások Maliban” szerzője; a klinikai gyakorlatot egészségügyi technológiai megoldásokat fejlesztő projektekben való aktív részvétellel ötvözi.

    Állami orvosdoktori fokozattal rendelkezik (Bamakói Orvostudományi Kar, 2006), képzését a bioklinikai hematológia szakirányú tanulmányi bizonyítványával (Abidjan-Cocody, 2010) és több egyetemi oklevéllel egészítette ki: DFMS hematológiából és egyetemközi oklevél (DIU) onko-hematológiai citogenetikából (Grenoble), valamint egyetemi oklevél (DU) a súlyos sarlósejtes betegség témakörében (UPEC).

    Dr. Claude Tchonko LinkedIn

Kapcsolódó bejegyzések

Hamarosan