Új lapon nyílik meg

CTE-vérvizsgálat: mit mutatnak az új JAMA-tanulmányok a CTE életben történő felismeréséről?

Tartalomjegyzék

CTE-vérvizsgálat: laboráns plazmás kémcsövet tart egy taugombolyagos agy és egy amerikaifutball-sisak mellett

⚕️ Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Eredményei értelmezéséhez mindig forduljon orvosához.

2026. november 19-én a JAMA közölte a Bostoni Egyetem (Boston University) tanulmányát, amely szerint egy egyszerű vérvétel egyszer segíthet felismerni a krónikus traumás encephalopathiát (CTE) élő embereknél. Eddig a CTE, az évekig tartó, ismétlődő fejsérülésekhez kapcsolódó agybetegség csak az agy halál utáni vizsgálatával volt igazolható.

A kutatás a tau fehérje egy vérben található darabját, az eMTBR-taut mérte olyan egykori amerikaifutball-játékosoknál, akik később felajánlották agyukat a kutatásnak. Egy második JAMA-közlemény a Washington University in St. Louis kutatóitól, november 13-án megjelenve, egy másik laboratóriumi módszerrel ugyanezt a jelet találta. Összefoglaljuk, mit mutatnak a CTE-vérvizsgálattal kapcsolatos kutatások, mire nem képes még a teszt, és mely vérvizsgálatokat használják ma valóban fejsérülés után.

Mit vizsgált a Boston University kutatócsoportja?

A kutatók 21 olyan férfival dolgoztak, akik amerikai futballt játszottak (12 profiként, 7 egyetemen és 2 középiskolában). Mindegyikük életében vérmintát adott a BU CTE Center kutatásának keretében, majd halála után felajánlotta az agyát. Ez a felépítés ritka és értékes: lehetővé teszi, hogy a kutatók a vérből kapott eredményt összevessék a mikroszkóp alatt látható tényleges károsodással.

  • A 21 donor közül 18-nál igazolta a boncolás a CTE-t: 16-nál előrehaladott (III. vagy IV.) stádiumban, 2-nél korai stádiumban.
  • A CTE-s donorok közül 5-nek az agyában Alzheimer-kórra jellemző elváltozások is voltak.
  • A vérmintákat az arizonai Banner Sun Health Research Institute-ban vizsgálták egy új, antitesteken alapuló teszttel (immunoassay) eMTBR-taura, a p-tau217-tel, az Alzheimer-kór legismertebb vérmarkerével együtt.

Az eredmények: jel az előrehaladott CTE-re

A vér eMTBR-tau-szintje egyértelműen magasabb volt az előrehaladott stádiumú CTE-ben szenvedőknél, mint a korai stádiumú CTE-seknél vagy a CTE nélküli személyeknél. Minél több taugombolyagot tartalmazott az agy 11 régióban, annál magasabb volt a vérszint. A különbség akkor is megmaradt, amikor az Alzheimer-elváltozásokat mutató 5 donort kihagyták, a legmagasabb szinteket pedig azoknál mérték, akiknél CTE és Alzheimer-kór egyaránt fennállt.

Ezzel szemben a p-tau217 nem függött össze magával a CTE-vel: főként azoknál a donoroknál emelkedett, akiknél Alzheimer-elváltozások is voltak. Vagyis a két marker mintha mást-mást mutatna, ami egyszer segíthet az orvosoknak megkülönböztetni a két betegséget.

A Washington University tanulmánya (Horie és munkatársai) tömegspektrometriát, egy másik laboratóriumi technikát alkalmazott 229 embernél. A boncolással igazolt CTE-s 11 személynél a plazma eMTBR-tau243 nagyon jól elkülönítette a III. és IV. stádiumú CTE-t az egészséges kontrolloktól, az I. stádiumú CTE-t azonban nem mutatta ki megbízhatóan. A szintek CTE-ben jóval alacsonyabbak voltak, mint Alzheimer-kórban.

Miért fontos ez az ismétlődő fejsérüléseknek kitett emberek számára?

CTE-t találtak egykori kontaktsportolóknál, többek között amerikai futballistáknál, jégkorongozóknál, labdarúgóknál, rögbijátékosoknál és birkózóknál, valamint egyes katonai veteránoknál. A CDC szerint ma a CTE-t csak az agy halál utáni vizsgálatával lehet igazolni, és a kutatók még nem biztosak abban, mely tüneteket okozza közvetlenül. A családok gyakran számolnak be memória-, hangulati és viselkedési problémákról, illetve öngyilkossági gondolatokról, de ezeknek a tüneteknek sokféle oka lehet.

Egy megbízható vérvizsgálat három dolgot változtatna meg: segíthetne az orvosoknak még életben felismerni a CTE-t, hosszú távon követni a veszélyeztetett embereket, és kiválasztani a résztvevőket a taura irányuló jövőbeli terápiás vizsgálatokhoz.

A korlátok: mire nem képes még ez a vérvizsgálat?

  • Az FDA nem hagyta jóvá CTE-re, és ma nem szabad CTE diagnózisának felállítására használni, amit a BU kutatói maguk is hangsúlyoznak.
  • A minták kicsik voltak: az egyik tanulmányban 21 donor, a másikban 11 CTE-s személy.
  • A korai stádiumú CTE-t gyengén mutatta ki, és a BU-tanulmányban nem volt életkor szerint illesztett kontrollcsoport.
  • Az eMTBR-tau Alzheimer-kórban és a frontotemporális demencia egyes öröklődő formáiban is emelkedik, ezért nem lehet önálló CTE-teszt.
  • A markert a Washington University fejlesztette ki és a C2N Diagnostics kapott rá licencet, de egyetlen kereskedelmi változatát sem validálták CTE-re.

Mely vizsgálatokkal követhető vagy szűrhető ez az állapot?

Egyetlen rutin vérvizsgálat sem képes a CTE diagnosztizálására. Fejsérülés után, illetve memória- vagy hangulatváltozásokat mutató betegeknél az orvosok valójában a következő vizsgálatokat használják:

HelyzetVizsgálatMit árul el
Friss fejsérülés (12–24 órán belül)GFAP- és UCH-L1-vérvizsgálatFelnőtteknél FDA-engedéllyel (FDA-cleared) segít eldönteni, szükség van-e koponya-CT-re; negatív eredménynél az agyvérzés nagyon valószínűtlen
Memória- vagy gondolkodási zavarokB12-vitamin, TSH, vércukor vagy HbA1c, nátrium, teljes vérképKezelhető okokat keres, például B12-hiányt, pajzsmirigybetegséget, cukorbetegséget vagy vérszegénységet
Alzheimer-kór gyanújaAlzheimer-vérvizsgálatok (p-tau217), agy-gerincvelői folyadék vizsgálata, amiloid-PETSzakellátásban használják az Alzheimer-elváltozások kimutatására, amelyek gyakran a CTE-vel együtt fordulnak elő
CTEeMTBR-tau-vérvizsgálatCsak kutatási célra; diagnózishoz nem érhető el

Háttérként olvassa el cikkeinket a tau-vérvizsgálatról, amely az Alzheimer-kór stádiumát becsüli, a stroke esetén használt gyors vérvizsgálatokról, a B12-vitamin vérvizsgálatáról és a TSH-vizsgálatról.

A kutatás legújabb eredményei

  • Kontaktsportot űző fiatal agydonorok vizsgálatai kimutatták, hogy CTE-elváltozások már húszas éveikben járó embereknél is jelen lehetnek, többnyire korai stádiumban, és hogy e fiatal sportolók közül sokan tünetesek voltak, akár találtak náluk CTE-t, akár nem.
  • Több száz, ismétlődő fejsérüléseknek kitett agydonor vizsgálata szerint a CTE ritkán jár egyedül: az Alzheimer-kór, a TDP-43-elváltozások és az érkárosodás gyakran összeadódnak, és együtt magyarázzák a memóriazavarokat.
  • Egy lakossági boncolási vizsgálat a CTE-t főként az ismétlődő fejsérüléseknek hosszan kitett embereknél találta, egyetlen agysérülés után csak ritkán.
  • Az akut agysérülés vérvizsgálatai (GFAP és UCH-L1) a kutatásból a sürgősségi ellátás rutinjába kerültek az Egyesült Államokban és Európában, gyorsabb laboratóriumi platformokkal és gyermekeken végzett vizsgálatokkal együtt.
  • Az új JAMA-tanulmányok az elsők, amelyek egy vérmarkert a CTE-re jellemző, boncolással igazolt taugombolyagokhoz kötnek.

Mikor forduljon orvoshoz?

  • Hívja a 112-t, ha a fejsérülést eszméletvesztés, erősödő fejfájás, ismételt hányás, zavartság, görcsroham, gyengeség vagy elmosódott beszéd kíséri.
  • Bármilyen agyrázkódás gyanúja után forduljon orvoshoz, mielőtt visszatérne a sporthoz.
  • Kérjen időpontot, ha kontaktsportot űzött vagy katonai szolgálatot teljesített, és változást észlel a memóriájában, hangulatában, viselkedésében vagy indulatai kezelésében.
  • Ha öngyilkossági gondolatai vannak, azonnal hívja a segélyhívó számot vagy egy öngyilkosság-megelőzési vonalat.

Szószedet

  • Krónikus traumás encephalopathia (CTE): az évekig tartó, ismétlődő fejsérülésekhez kapcsolódó agybetegség, amelyet a tau felhalmozódása jellemez az agytekervények mélyén futó kis erek körül.
  • Tau fehérje: az idegsejtek belső vázát támogató fehérje; CTE-ben és Alzheimer-kórban gombolyagokká csapódik ki.
  • eMTBR-tau: a tau vérben található darabja, amely az agyi taugombolyagokat tükrözi.
  • p-tau217: a tau egy formája, amely az Alzheimer-kór korai szakaszában emelkedik, és az Alzheimer-vérvizsgálatokban használják.
  • CTE-stádium: I-től IV-ig terjedő skála, amely leírja, mennyire terjedtek el a tauelváltozások az agyban.
  • GFAP és UCH-L1: az agysejtekből akut sérülés után felszabaduló fehérjék, amelyeket sürgősségi vérvizsgálatokban mérnek.
  • Ismétlődő fejsérülések: a fejet ért ütések, agyrázkódásos tünetekkel vagy anélkül, hónapokon vagy éveken át ismétlődve.

Gyakori kérdések

Elvégeztethetek ma CTE-vérvizsgálatot?

Nem. Az eMTBR-tau-teszt kutatási eszköz. Az FDA nem hagyta jóvá CTE-re, és egyetlen laboratórium sem kínálja a betegség diagnosztizálására.

Hogyan diagnosztizálják jelenleg a CTE-t?

A CTE csak az agy halál utáni vizsgálatával igazolható. Életben az orvosok csak a tüneteket és a fejsérülések kórtörténetét értékelhetik, illetve kizárhatják az egyéb okokat.

Okoz-e CTE-t egyetlen agyrázkódás?

A CDC szerint nincs erős bizonyíték arra, hogy egy vagy néhány agyrázkódás CTE-hez vezetne. Főként az ismétlődő fejsérüléseknek való hosszú távú kitettséggel függ össze.

Létezik vérvizsgálat agyrázkódásra?

Igen. A GFAP- és UCH-L1-vérvizsgálat felnőtteknél FDA-engedéllyel (FDA-cleared) rendelkezik, és segít eldönteni, szükséges-e CT friss fejsérülés után. Magát az agyrázkódást vagy a CTE-t nem diagnosztizálja.

Ugyanaz ez a teszt, mint az Alzheimer-vérvizsgálat?

Nem. Az Alzheimer-vérvizsgálatok többnyire p-tau217-et vagy amiloidarányokat mérnek. Az eMTBR-tau újabb marker, amely Alzheimer-kórban és előrehaladott CTE-ben emelkedik.

Források

További cikkek

Értse meg saját vérvizsgálati eredményeit az AI DiagMe segítségével

Van friss vérvizsgálati eredménye, amelyben egyes értékek kívül esnek a referenciatartományon, például a B12-vitamin, a TSH vagy a vércukor? Töltse fel laboreredményét az AI DiagMe oldalra, és perceken belül érthető magyarázatot kap minden eredményről, és összeállíthatja kérdéseit orvosa számára.

Szerkesztői csapat

  • AI DiagMe

    Szerző

    Az AI DiagMe csapata orvosokat, klinikai szakembereket és orvosi szerkesztőket foglal magában. Cikkeinket egészségügyi kommunikációs szakemberek írják, majd tudományos bizottságunk orvosai ellenőrzik és hitelesítik – a bizottság aktívan praktizáló kórházi orvosokból áll, olyan szakterületekről, mint a hematológia, az endokrinológia és az általános orvoslás. A szerkesztői munkát vezető Julien Priour MBA-fokozattal rendelkezik a párizsi HEC-ről, és a Francia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képesítést a tudományos írás és kiadás területén. Minden tartalom aktuális klinikai irányelveken és lektorált orvosi szakirodalmon alapul.

    E-mail Weboldal
  • Julien Priour

    Szerkesztette

    Az AI DiagMe társalapítója és vezérigazgatója · Vezető orvosi szerkesztő · HEC Paris végzettje

    Julien Priour az AI DiagMe vezető orvosi szerkesztője, ahol a szerkesztési irányvonalat és a tényellenőrzési folyamatot felügyeli. A HEC Paris diplomása, 3 év tapasztalattal rendelkezik az egészségügyi kiadói munkában, és tudományos írásból és publikálásból a francia Fenntartható Fejlődésért Nemzeti Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képzést. Gondoskodik arról, hogy minden cikk megfeleljen a hatályos orvosi ajánlásoknak, és azt a tudományos és etikai bizottság egyik orvosa átnézze és jóváhagyja. Ő határozza meg a teljes oldalon alkalmazott forráshasználati (HAS, Ameli, INSERM…) és lektorálási standardokat.

    E-mail LinkedIn
  • Dr. Claude Tchonko

    Orvosi szempontból ellenőrizte

    Dr. Claude Tchonko hematológus, 2013 óta praktizál, jelenleg a Clinique Mas de Rochet-ban (Castelnau-le-Lez, Franciaország) dolgozik. Nemzetközi pályafutásra visszatekintve a rosszindulatú hematológiai betegségek (leukémiák, limfómák, mielómák) kezelésére szakosodott, különös szakértelemmel az autológ őssejt-transzplantáció, a CAR-T-sejtterápia és az onko-hematológiai ellátási utak optimalizálása terén.

    Egy referenciamű, a „Limfoid hematológiai malignitások Maliban” szerzője; a klinikai gyakorlatot egészségügyi technológiai megoldásokat fejlesztő projektekben való aktív részvétellel ötvözi.

    Állami orvosdoktori fokozattal rendelkezik (Bamakói Orvostudományi Kar, 2006), képzését a bioklinikai hematológia szakirányú tanulmányi bizonyítványával (Abidjan-Cocody, 2010) és több egyetemi oklevéllel egészítette ki: DFMS hematológiából és egyetemközi oklevél (DIU) onko-hematológiai citogenetikából (Grenoble), valamint egyetemi oklevél (DU) a súlyos sarlósejtes betegség témakörében (UPEC).

    Dr. Claude Tchonko LinkedIn

Kapcsolódó bejegyzések

Hamarosan