Új lapon nyílik meg

Tau-vérvizsgálat: új JAMA-tanulmány követi az Alzheimer-kór stádiumát

Tartalomjegyzék

Tau-vérvizsgálati kutatás: laboráns plazmacsövet tart egy agy mellett, amelyen az Alzheimer-gubancok stádiumai láthatók

⚕️ Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Eredményei értelmezéséhez mindig forduljon orvosához.

Az Alzheimer-kór vérvizsgálatai gyorsan fejlődnek. 2025 óta a p-tau217-et mérő tesztek meg tudják mutatni az orvosnak, hogy egy memóriazavarral küzdő embernél valószínűleg jelen vannak-e az Alzheimer-kórra jellemző amiloidelváltozások. Azt viszont nem tudják jól megmondani, mennyire terjedt el a betegség az agyban. A JAMA című folyóiratban 2026. november 16-án megjelent, majd november 18-án a bostoni Clinical Trials on Alzheimer's Disease (CTAD) konferencián bemutatott tanulmány egy olyan tau-vérvizsgálatot ír le, amely erre a második kérdésre próbál választ adni.

A teszt a tau fehérje egy eMTBR-tau nevű darabját méri, amely az Alzheimer-kór előrehaladtával az agysejtekben felhalmozódó gubancokat (neurofibrilláris kötegeket) követi. Összefoglaljuk, mit találtak a kutatók, mit nem jelent ez még, és hogyan illeszkedik a már használt vérvizsgálatok közé.

Mit vizsgált az új JAMA-tanulmány?

A kutatást az arizonai Banner Sun Health Research Institute és a svédországi Lund University kutatói vezették. Egy új immunvizsgálatot használtak, amelyet a Bioventix antitestjeivel fejlesztettek ki, és az Alamar Biosciences platformján futtattak, hogy a vérplazmában mérjék az eMTBR-tau szintjét.

Eddig ezt a markert csak tömegspektrometriával lehetett mérni, ami lassú, speciális laboratóriumi módszer, és körülbelül 1,5 ml plazmát igényel. Az új vizsgálathoz 35 mikroliter elég, nagyjából 40-szer kevesebb, ami a nagy vizsgálatokat, és egyszer talán a rutinszerű tesztelést is reálisabbá teszi.

A csoport 728 embert vizsgált négy kutatási csoportból:

  • 521 agydonort a Banner agy- és testadományozási programjából, valamint a Kaliforniai Egyetem (Irvine) programjából, akiknek vérét a haláluk után az agyukban ténylegesen talált gubancokkal vetették össze;
  • 207 élő embert a kanadai TRIAD és a svéd BioFINDER-2 vizsgálatból, akiknek vérét tau-PET agyfelvételekkel vetették össze.

Mit találtak a kutatók?

A vér eMTBR-tau-szintje meredeken emelkedett, ahogy a gubancok terjedtek az agyban. Az agydonoroknál a szintek a gubancok legelőrehaladottabb stádiumában nagyjából 25–50-szer magasabbak voltak, mint a legkorábbi stádiumokban. A p-tau217 emelkedése ugyanebben a tartományban jóval kisebb volt, körülbelül 3–5-szörös.

A teszt jól elkülönítette az előrehaladott gubanc-terjedéssel élőket az enyhébb terjedésűektől, és a két boncolási csoport egyikében ezt jobban tette, mint egy szokásos p-tau217-teszt. A többi csoportban a p-tau217-hez képest mért különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. Az új vizsgálat eredményei emellett nagyon közel álltak a régebbi tömegspektrometriás módszeréhez.

VérmarkerMit tükröz elsősorbanMikor változikHelyzete 2026-ban
p-tau217Az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások, különösen az amiloid plakkok jelenléteKorán, gyakran évekkel a tünetek előttAz FDA által engedélyezett tesztek, a tünetekkel élők diagnózisának segítésére
Amiloid béta 42/40 arányAmiloid plakkokKoránGyakran a p-tau217-tel együtt
eMTBR-tauTau-gubancok az agysejtekbenKésőbb, a betegség előrehaladtávalCsak kutatási célra, a betegellátásban nem elérhető

A szerzők a két tau-markert nem vetélytársnak, hanem egymás kiegészítőjének tekintik: a p-tau217 azt segít kimutatni, hogy jelen van-e az Alzheimer-kór, az eMTBR-tau pedig azt, mennyire előrehaladott. Ez azért fontos, mert ahogy a tanulmány vezetője, Niklas Mattsson-Carlgren a Reutersnek elmondta, kulcsfontosságú annak megerősítése, hogy az Alzheimer-elváltozások elég előrehaladottak-e ahhoz, hogy valószínűleg ezek okozzák a tüneteket.

Miért fontos az Alzheimer-kór stádiumát vérvizsgálattal meghatározni?

Sok idősebb ember agyában van valamennyi amiloid, mégsem alakul ki náluk demencia. A gubancok ezzel szemben sokkal szorosabban követik a tüneteket. Egy, a gubancok terjedését tükröző vérvizsgálat háromféleképpen segíthetne:

  • annak eldöntésében, hogy valószínűleg az Alzheimer-kór okozza-e a memóriazavart, vagy más betegséget kell keresni;
  • abban, hogy az orvos megítélje, alkalmas-e a beteg a korai stádiumú betegségre engedélyezett, amiloidszintet csökkentő gyógyszerekre;
  • a résztvevők kiválasztásában és az eredmények követésében a tau elleni gyógyszerek klinikai vizsgálataiban.

Ma a gubancok terjedését tau-PET-vizsgálattal mérik, amely drága, és csak kevés központban érhető el. Vérmintát sokkal könnyebb venni.

A korlátok: mire nem képes még ez a teszt

  • Klinikai használatra nem elérhető. A Banner Health nem adott meg időpontot, és a teszt nem arra szolgál, hogy önmagában diagnosztizálja az Alzheimer-kórt.
  • A korai betegséget nem tudja besorolni. A gubancok csekély terjedése esetén sok eredmény túl alacsony volt a pontos méréshez.
  • Keresztmetszeti vizsgálat volt: minden emberről egyetlen pillanatfelvételt készített. Így még nem tudja megmutatni, előre jelzi-e a marker, milyen gyorsan romlik valakinek az állapota.
  • A résztvevők kutatási és agyadományozási programokból érkeztek, és nem voltak túl változatosak, így a mindennapi rendelőkben az eredmények eltérhetnek.
  • Több szerző kapcsolatban áll tau-teszteket gyártó vagy licencelő cégekkel; ez ezen a területen gyakori, de érdemes tudni róla.

A St. Louis-i Washington Egyetem egy külön, 2026. november 13-án megjelent JAMA-tanulmánya szerint az eMTBR-tau243 néhány más, hasonló tau-elváltozással járó agyi betegségben is emelkedett, köztük az előrehaladott krónikus traumás encephalopathiában (CTE), amely az ismételt fejsérülésekkel függ össze. Ez is emlékeztet arra, hogy egyetlen marker sem mondja el a teljes történetet.

Milyen vizsgálatokkal lehet ezt követni vagy szűrni?

Nincs olyan vérvizsgálat, amellyel egészséges embereket Alzheimer-kórra lehetne szűrni, és az Alzheimer's Association irányelve szerint a vérben mérhető biomarkereket csak olyan embereknél szabad használni, akiknek már vannak kognitív tüneteik, egy szakorvosi teljes kivizsgálás részeként. Ha Önnek vagy egy hozzátartozójának memóriazavarai vannak, a kivizsgálás általában a következőket tartalmazza:

Háttérként olvassa el útmutatóinkat az Alzheimer-kórról és stádiumairól, valamint arról, mit tud előre jelezni a p-tau217.

Legújabb tudományos eredmények

A tau-vérvizsgálatok kutatása az elmúlt két évben felgyorsult. Egy 2025-ös, a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány mutatta ki elsőként, hogy a vér eMTBR-tau243-szintje a tau-gubancok mennyiségével, valamint a memória- és gondolkodási zavarok súlyosságával együtt emelkedik. 2026-ban a svéd BioFINDER-2 csoport egy vizsgálata feltérképezte, mikor változnak az egyes vérmarkerek: elsőként a p-tau217 mozdul el, nagyjából az amiloid megjelenésekor, az eMTBR-tau pedig később, közelebb ahhoz az időhöz, amikor a gubancok terjednek és a tünetek súlyosbodnak.

A gyakorlatban a kutatók olyan vérvizsgálat-sorozatot építenek, amely idővonalként működik: az egyik marker azt jelzi, hogy a betegségfolyamat elindult, a másik azt, hogy meddig jutott. Az új JAMA-immunvizsgálat lépés afelé, hogy a második markert néhány speciális laboratóriumon kívül is könnyen lehessen mérni. Az Alzheimer's Association már 2024-ben frissítette diagnosztikai kritériumait a biológiai stádiumbesorolással, ami az ilyen teszteknek természetes helyet adna, ha beigazolódnak.

Mikor forduljon orvoshoz?

  • Ha a feledékenység a mindennapi életet is befolyásolja, például ismételten ugyanazt kérdezi, vagy ismerős helyen eltéved.
  • Ha nehézséget okoz a tervezés, a pénzkezelés, a szavak megtalálása vagy egy beszélgetés követése.
  • Ha a család vagy a barátok a hangulat, a személyiség vagy az ítélőképesség változását veszik észre.
  • Hirtelen zavartság esetén, amely sürgős ellátást igényel, mert gyakran más oka van, például fertőzés, gyógyszer-mellékhatás vagy agyi érkatasztrófa (stroke).

Fogalomtár

  • Tau-gubancok: a tau fehérje összecsavarodott szálai, amelyek Alzheimer-kórban az agysejtekben halmozódnak fel, és szakaszosan terjednek az agyban.
  • eMTBR-tau: a tau fehérje mikrotubulus-kötő régióját tartalmazó, a vérben megtalálható darabja, amely a gubancokat tükrözi.
  • p-tau217: a tau egy olyan formája, amelynek 217. pozícióján foszfátcsoport van; vérszintje az Alzheimer-kór korai szakaszában emelkedik.
  • Amiloid plakkok: az amiloid béta fehérje csomói az agysejtek között, az Alzheimer-kór két fő ismertetőjegyének egyike.
  • Braak-stádium: I-től VI-ig terjedő skála, amely leírja, mennyire terjedtek el a gubancok az agyban.
  • Tau-PET: agyi képalkotó vizsgálat, amely egy jelölőanyag segítségével mutatja meg, hol találhatók a gubancok.
  • Immunvizsgálat: laboratóriumi vizsgálat, amely antitestekkel mutat ki és mér egy adott fehérjét.

Gyakori kérdések

Elvégeztethetem már most az eMTBR-tau-vérvizsgálatot?

Nem. Ez kutatási teszt. Az FDA nem engedélyezte, és a betegellátásban nem érhető el.

Különbözik a már elérhető Alzheimer-vérvizsgálatoktól?

Igen. A jelenlegi tesztek, amelyek főként a p-tau217-en és az amiloidon alapulnak, azt mutatják meg, valószínűleg jelen vannak-e az Alzheimer-elváltozások. Az eMTBR-tau célja annak kimutatása, mennyire terjedtek el a tau-gubancok, ami közelebb áll a betegség stádiumához.

Megmondhatja egy vérvizsgálat, hogy az Alzheimer-kór melyik stádiumában vagyok?

Még nem. A stádiumot ma az orvos a tünetek, a mindennapi működés és néha képalkotó vizsgálatok alapján ítéli meg. A tau-vérvizsgálatok nagyobb tanulmányok után a jövőben segíthetnek a biológiai stádiumbesorolásban.

Érdemes egészséges embereknek Alzheimer-vérvizsgálatot végeztetniük?

A szakértők nem javasolják. A jelenlegi ajánlások ezeket a teszteket azokra korlátozzák, akiknek memória- vagy gondolkodási zavaraik vannak, és szakorvos vizsgálja ki őket.

Befolyásolhatják más betegségek a tau-vérvizsgálatokat?

Igen. A csökkent vesefunkció megemelheti a p-tau217-et, az eMTBR-tau243 pedig néhány más agyi betegségben, például előrehaladott CTE-ben is emelkedett lehet. Az eredményeket mindig orvosnak kell értelmeznie.

Források

További cikkek

Értse meg saját vérvizsgálati eredményeit az AI DiagMe segítségével

Van friss vérvizsgálati lelete a normál tartományon kívüli értékekkel, például B12-, pajzsmirigy- vagy veseértékekkel? Töltse fel laboreredményét az AI DiagMe oldalra, és perceken belül világos, közérthető magyarázatot kap minden eredményről, hogy felkészülten tehesse fel kérdéseit orvosának.

Szerkesztői csapat

  • AI DiagMe

    Szerző

    Az AI DiagMe csapata orvosokat, klinikai szakembereket és orvosi szerkesztőket foglal magában. Cikkeinket egészségügyi kommunikációs szakemberek írják, majd tudományos bizottságunk orvosai ellenőrzik és hitelesítik – a bizottság aktívan praktizáló kórházi orvosokból áll, olyan szakterületekről, mint a hematológia, az endokrinológia és az általános orvoslás. A szerkesztői munkát vezető Julien Priour MBA-fokozattal rendelkezik a párizsi HEC-ről, és a Francia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képesítést a tudományos írás és kiadás területén. Minden tartalom aktuális klinikai irányelveken és lektorált orvosi szakirodalmon alapul.

    E-mail Weboldal
  • Julien Priour

    Szerkesztette

    Az AI DiagMe társalapítója és vezérigazgatója · Vezető orvosi szerkesztő · HEC Paris végzettje

    Julien Priour az AI DiagMe vezető orvosi szerkesztője, ahol a szerkesztési irányvonalat és a tényellenőrzési folyamatot felügyeli. A HEC Paris diplomása, 3 év tapasztalattal rendelkezik az egészségügyi kiadói munkában, és tudományos írásból és publikálásból a francia Fenntartható Fejlődésért Nemzeti Kutatóintézetnél (IRD, FUN-MOOC, 2026) szerzett képzést. Gondoskodik arról, hogy minden cikk megfeleljen a hatályos orvosi ajánlásoknak, és azt a tudományos és etikai bizottság egyik orvosa átnézze és jóváhagyja. Ő határozza meg a teljes oldalon alkalmazott forráshasználati (HAS, Ameli, INSERM…) és lektorálási standardokat.

    E-mail LinkedIn
  • Dr. Claude Tchonko

    Orvosi szempontból ellenőrizte

    Dr. Claude Tchonko hematológus, 2013 óta praktizál, jelenleg a Clinique Mas de Rochet-ban (Castelnau-le-Lez, Franciaország) dolgozik. Nemzetközi pályafutásra visszatekintve a rosszindulatú hematológiai betegségek (leukémiák, limfómák, mielómák) kezelésére szakosodott, különös szakértelemmel az autológ őssejt-transzplantáció, a CAR-T-sejtterápia és az onko-hematológiai ellátási utak optimalizálása terén.

    Egy referenciamű, a „Limfoid hematológiai malignitások Maliban” szerzője; a klinikai gyakorlatot egészségügyi technológiai megoldásokat fejlesztő projektekben való aktív részvétellel ötvözi.

    Állami orvosdoktori fokozattal rendelkezik (Bamakói Orvostudományi Kar, 2006), képzését a bioklinikai hematológia szakirányú tanulmányi bizonyítványával (Abidjan-Cocody, 2010) és több egyetemi oklevéllel egészítette ki: DFMS hematológiából és egyetemközi oklevél (DIU) onko-hematológiai citogenetikából (Grenoble), valamint egyetemi oklevél (DU) a súlyos sarlósejtes betegség témakörében (UPEC).

    Dr. Claude Tchonko LinkedIn

Kapcsolódó bejegyzések

Hamarosan